Szerbiaszerte nől a robotfejés alkalmazása és ebből kifolyólag változnak a szelekciós szempontok is, ily módon egyre gyakrabban alkalmazzák azon bikákat, melyek lányai jól beváltak az autómata fejés rendszerben.
Mivel a termelők és a szelekciós terveket kidolgozók hozzáállása a bikák kiválasztását iletően folyamatosan változik a robotfejés fejlődésével, a következő néhány beszámolóban arra szeretnénk rávilágítani, hogy mik a legfontosabb tennivalók azokon a telepeken melyek be szeretnék vezstni a robotfejés alkalmazását. Az első beszámolóban a tőgy fontosságáról számoltunk be, a szelekció szemszögéből, a másodikvan viszont a funscionális tulajdonságok jelentőségét taglaltuk. A jelen, harmadik, beszámolóban visziont az egeszségi állapot ée annak tulajdonságai lesz a fő téma.
Az egeszség tulajdonságaira jellemző, hogy azok kis mértékben öröklődőek (alacsony a heritabilitásuk), emiatt későn is lettek bevezetve a bikák tesztjeibe, valamikor a 2ooo-es évek folyamán. Viszont bevezetésük mint szelekciós paraméter nagy jelentőséggel bít a bikák birálatakor és a tehenek szelekciója folyamán. Előtte a termelők nem tudtak direkt szelektálni a hosszú hasznos élettartamra, a termékenységre és az egyes betegséget iránti ellenállóképességre. Az egészséges és hosszú élettartamú állatok, melyek rendszeresen hasasodnak, monden termelő vágyát képezik, a fejési technológia módjától függetlenül. A robotfejés alkalmazásával csökken a direkt kontaktus az ember és a tehén között . Ily módon csökken az emberi erőforrás szükségessége. A legefektívebb farmokon az emberi munka minimalizálva van, így kis létszámú munkás el tudja végezni a szükséges munkálatokat. Emiatt a robotfejést alkalmazó telepeken a fő hangsúly olyan állomány kialakításán van, mely kifelyezett egészségi állapotú, jó termékenységű, hosszú hasznos élettartamú, ily módon is csökkentve az emberi erőforrás szükségességét, mely elkerülhetetlen, ha az egészségi állapot nem kielégítő az állományban. Mivel az egészségre és a jó termékenységre történő szelekcióról már volt részletes beszámolónk, most csak dióhéjjban térünk ki rájik.
A hosszú élettartam tulajdonságai – különböző országok, külömbözően ábrázolják, nevezik és számolják ezeket a tulajdonságokat. “Herd Life” – élettartam, hasznos élettartam, a tehénnek a telepen eltöltött össz idejét képezi, a populációs átlagú tehén életéhez képest. Az Egyesült Államokban ez a produktív élettartamot (PL, Productive Life) jelenti – tenyészérték, mely minden tenyészbikának ki van számolva és konkrétan azt jelenti, hogy hány hónappal rövidebb vagy hosszabb a produktív (laktációs) élettartama a bika lányainak, a tehenek populációs átlaghoz mérten. Példaképpen, ha a bika indeksze a PL illetően + 7.0, az azt jelenti, hogy a lányainál prognozált tejtermelés (és élettartam) a populációs átlagnál az élettartamra nézve 7 hónappal magasabb. Ha például a bika PL indeksze – 2.O, az arra utal, hogy várhatóan a lányai élettartama és a produkciója (laktáció) két honappal kevesebb ideig fog tartani mint a populációs átlag. A német és a francia tesztekben a szimentál bikákat illetően a tulajdonságot hosszú élettartamnak nevezik (Longevity, Nutzungsdauer), hasonlóképpen számítják ki mint a kanadai tesztekben a holstein szarvasmarhák esetében. A lényeg az, hogy ezen tulajdonság– tenyészérték, bevezetése a szelekciós programba, mindenképpen hozzájárul ahhoz, hogy a populációban nőjjön a hosszú élettartamú, egészséges és produktív egyedek száma. Erről a témáról többet ITT tud olvasni.
A lányok termékenységi tulajdonságai – úgyszintén különféle megnevezésse, számítással felyezik ki, országonként és szarvasmarhafajtánként. A DPR – lányok hasassági százaléka a legkönnyebben magyarázható, mely az amerikai tesztekben százalékként van kifejezve. Azt mutatja, hogy hény százalékban volt sikeres a megtermékenyíités, 21 napra számolva (egy esztális ciklus). Amikor a bika osztályzata 1.o a DPR-t illetően, az arra utal, hogy várhatólag a lányai hasasodása 1%-al magasabb a populációs átlagnál. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a lányai szervízperiódusa 4 nappal rövidebb mint az átlag. A lányaik hasasodási százalékának (DPR), vagy bármely más a lányaik termékenységére utaló tulajdonság (HCR, CCR, Daughter Fertility, Fruchtbarkeitswert, stb.) bevezetése a szelekciós programba, nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy olyan egyedek domináljonak a populációba melyek könsebben és gyorsabban hasasodnak. Erről a témáról többet ITT tud olvasni.
Tőggygyulladás iránti ellenállóképesség (Mastitis Resistance, Udder health, Mastitis, stb.) – olyan tenyésztulajdonság mely direkt mutatja, hogy egy bika lányai milyen gyakran betegednek meg mastitisben, a populációs átlaghoz képest. A szomatikus sejtszám (BCS, Somatic Cell Score, Zellzahl, stb.) azt mutatja, hogy a meghatározott bika lányai átlagában milyen magas szomatikus sejtszámmal bírnak a tejben. Ez egyben intirekt utal arra, hogy mekkora az esálye a mastitis megjelenésének a bika lányainál. Mint az előző tulajdonságok esetében, itt is fontos, hogy a szelekciós program magábafoglalja ezen paramétert is, ugyanis ezáltal egészséges tőgyű állományt tudunk kialakítani, alacsonyabb szomatikus sejtszámmal.
Annak ellenére, hogy az egészségi állapot magában alacsony heritabilitású (kis mértékben öröklődik) az ekonomikai értéke igen magas, emiatt fontos, hogy a szelekciós programok ezen szempontokat is magábafoglalják, ugyanis eredményképpen az egészséges állapot és a termékenység javul. Ez mindenképpen vonatkozik azon telepekre, ahol az automata fejés tervben van, vagy alkalmazódik, ugyanis emberi erőforrásokat is takarít meg.
Tyírity Vladan
2o21 Március