A 2o23. év októberében Alta Genetics szervezett egy amerikai tehéntelep látogatás túrát Kaliforniában, ugyanis ez Amerika legnagyobb tejtermelésű tagállama.
A kontinens nyugati partjain fekszik és a harmadik legnagyobb tagállam, de első helyen van a lakosok száma szempontjából. Az élelmiszertermelés élvivője és itt termelődik meg az USA 33o lillió lakosának elegentő élelmiszer.
A szerbiai delegációt hét tag képviselte: Lucsár Vojiszláv, Trajkovity Velyko, Smalc Jelena, Burszáty Dragan, Krsztity Deján, Solaja Katarína és Tyírity Vladan. Részesei voltunk a három napos túrának, mely keretében a cseh a szlovák a magyar a román és a görög tejtermelőkkel közösen körbejártunk 8 kaliforniai tehéntelepet, beszélgettünk a termelőkkel, tulajdonosokkal, menedzserekkel.
A trejtermelés feltételei Kaliforniában nagymértékben eltérnek a szerbiai termelési feltételektől, de eltérnek az Amerika többi tagállamai feltételeitől is. A tejtermelő farmok zöme a központi völgy területén helyezkedik el (Sacramento Valley i San Joaquin Valley) 6oo méteres tengerszint feletti magasságon. Mediterán klima jellemző az északi részre, míg délre sivatagivá válik. Nyáron a hőmérséklet eléri az 5o celziusz fokot. Télen az átlag hőmérséklet 4 fok celziusz körüli. Az eksztém héingadozás nem csak az évszakokra vonatkozik, hanem a nappali és ejjeli hőingadozások is nagymértékűek. A termelőknek gondot okoz a szárazság, a talajmenti nedvesség hiánya és a csapadék hiánya. A termőföldekig a víz a hegyekből érkezik, több száz kilóméteres csőrendszeren keresztül. A termőföld hektáronkénti ára irgalmatlanul magas, és eléri a 12o ooo dollárt. Emiatt a termelőknek tehenenként minimális termőföldterületük van, ahol elsősorban tömegtakarmányt termesztenek. Példaként megemlítjük, hogy egy 2-3ooo tehenet tartó telepnek mindössze 2-3oo hektárnyi földterület áll rendelkezésre, ahol elsősorban kukoricát, árpát és zabot termelnek silózás céljából. A többi takarmányt a termelők vásárolják, legnagyobbmértékben a hereszénát, ritkábban szenázst. A takarmányozásban gyakran haszálják a mandulatermelés melléktermékeit, mandula héjj. A gyümölcs és züldségféle melléktermékeit, az üdítők gyártásakor létrejött melléktermékeket (citrom, narancs, grejp), a konditoripari melléktermékeket (keksz, csokoládé törmelék) és az akloholipar melléktermékeit,melyeket gyakran ingyen kapnak, ha azt el tudják maguk szállítani. A termelők gyakran társulkan, hogy minnél kedvezőbb áron be tudják szerezni az említett nyersanyagokat. Az a lényeg, hogy a kaliforniai tejtermelés legjelentősebb költségét a takarmányozás képezi, ami az össz költségek 7o-75% teszi ki. Emiatt a kaliforniai termelőnek nincs más választéka mint, hogy a profitot a kiváló reprodukciós eredményeknek, a nagy létszámnak és a magas évi remontnak (40-45%) köszönve érje el. A meglátogatott telepeken ugyanis a tehenenkénti napi átlag 41 és 46 kg között mozog, magas zsír és fehérjetartalommal. Kalifornia tagállam évi tejtermelése eléri a 19 miliárd kilógramot, tehenenként 11o47 kg standard laktációra számolva, de figyelembe kell venni, hogy vannak jersey telepek is és organikus telepek és „természetes“ telepek is. Látogatásunk idejében a nyerstej felvásárlási ára literenként 39 és 42 dinár között mozgott. Említésre mélto, hogy a 8 meglátogatott tehéntelep közül 7 kizárólag sajtgyártás céljára termeli a tejet.
A meleg éghajlati viszonzok miatt az istálók nyitottak, szabadtartásra vannak tervezve, lige bokszokkal ellátva, magasak, szellősek, széles járatokkal, stb. Az aljazásra komposztot alkalmaznak, mely a biogáz termelés mellékterméke. A jószágokat ventilátorok segítségével hűtik a nyári forróságban, valamint tusolókkkal, VES-ARTEX rendszer. Mivel a víz nagy hiány, minden felszabadult vizet újraértékesítenek és felhasználnak, pl. a járatok és objektumok mosására. Szervezési szempontból, a borjak és növendékek nevelése eltér. Egyes telepeken maguk nevelik, míg mások bérbe adják a növendékek nevelését 4-12 hónapos korukig. A növendékek istálói nagyon egyszerűek, általában csak fedett épületek, nagy kifutókarámokkal. Az idősebb novendékek, melyek már a mesterséges megtermékenyítésre várnak, az etető részlegben “hedlokerral” vannak ellátva. Az épület aljazata általában föld.
A piaci viszonyokkal összhangban a napos borjakat eladják, a holstein borjak 3oo-35o dollárért, míg a holstein-angusz keverékeket 59o-6oo dollárért. A magas remont százalék (40 – 45% ) biztosítsa az efektív termelést, valamint a keverék borjak magas ára kényszeríytette a termelőket, hogy szekszált spermát használjanak, valamint hízó típusú fajták spermáját is alkalmazzonak. Az egész állomány hormonprotokol szerint üzemel, ez nem is csoda, ugyanis nagy létszámú telepekről van szó. A hasasodási arány (PR) 25% – 40% mozog. A holstein sperma szekszált, a hízó fajtáké standard. Nem kell figyelmen kívül hagyni a nagy nyári melegek negatív hatását a reprodukciós mutatókra.
Külömböző kritériumok alapján döntik el, hogy mely egyedeket termékenyítsenek meg szekszált holstein spermával és melyeket hagyományos hízó spermával. Egyes telepeken a genómteszt alapján döntenek, egyeseken a pedigré alapján (az elődök eredményei szerint), míg egyeseken minden üszőt, egyszer ellett és akár a kétszer ellett teheneket is szekszált spermával termékenyítenek legalább két alkalommal, a többi tehenet viszont hízó tipusú konvencionális spermával. A következő szelekciós indekszet alkalmazzák:
- 40-40-20 – úgynevezett balansz indeksz, ahol 4o% termelési eredmények, 4o% egőszségi paraméterek és 2o% típus tulajdonságok képezik a fő szempontokat.
- 60-40 indeksz arány – magas termelési eredmények a zsír és a fehérje szempontjából (60%), valamint magas termékenységi paraméterek (40%).
A genetikai szelekció magaszintű hatékonyságát a magas remontnak valamint a “hamburger szelekciónak” köszönhetik A tulajdonosnak sem ideje sem erőforrása nincsen a korrektív párosításokra, hogy várják azokat az egyedeket melyek nem maradnak hasasok, melyek betegek, melyek istálón kívül vannak vagy alacsony termelést bizonyítanak, hanem mindezeket kiselejtezik és így magas a remont. A többi tehén mind jól beilleszkedik a megadott termelési feltételekbe, jól hasasodnak és szekszált spermából származó üszőborjakat ellenek. Ily módon, a legjobban beilleszkedett egyedektől kapunk olyan üszöket, melyek elvileg jobbak kellene legyenek anyjuktól (genómtesztes bikák szekszált spermája). Ezek az üszők amikor tehenekké válnak, ugyanezen a szelekciós és skartírozási programon mennek keresztül mint az ő anyjuk és ily módon, generációról generációra, az istálóban csak a legjobban beilleszkedett és legjobb termelékenységű, egészséges egyedek maradnak. Mindez európai szemszögből nézve nagyon zord és anyátlan módszernek tűnik, de az amerikai piac feltételei ezt diktálják profitabilisnak.
Tyírity Vladan, 2o23 December