Az utóbbi évtizedek során a szarvasmarhák szelekciója sztempontjából a genóm szelekció nagy jelentőséggel bír.
A genóm feltérképezése a szarvasmarhában (Bos taurus) 2oo4-ben már aktuális volt és 2oo9-re be is lett fejezve. Azóta a tej, hús. Valamint a vegyeshasznosítású szarvasmarha fajták nemesítése és genetikai fejlesztése revolucionáris előrelépést élt meg. A holstein esetében a legjelentősebb fejlesztés éppen az alacsony öröklődésű tulajdonságok terén érezhető (termékenység és hoszú hasznos élettartam), (bővebben az alábbi linken olvasható). A német szimentáli esetében (Fleckvieh) viszont a tejelékenység területén valósítottak meg nagy előrehaladást, melynek köszönhetően manapság a fajta egyes állományainak termelési eredménye a holsteinével vetekednek.
A genóm szelekció modszertanát először a bikák szelekciója során alkalmazták, fejlesztették, melyek spermája mesterséges megtermékenyítésre volt előlátva. A régi módzserek alkalmazásával a bikák progén tesztelése több mint öt évig tartott. Az első év várakozása a sperma begyüjtésének kezdetét jelentette, a következő három év eltelte alatt a bika lányai első laktációját várva, és még egy év, hogy tesztelhessék az évi átlag hozamokat. A genóm tesztelésnek köszönhetően ez a hosszú várakozási idő drasztikusan lerövidült, ugyanis a genóm tesztelés gyakorlatilad a bikaborjú születésekor már elvégezhető és egy bizonyos fokú biztonsággal előrelátható. Ma a metodológia még fejlettebb és már a bikaborjú embrionális fázisában elvágezhető a tesztelés, ugyanis az embrióból minta vehető és analizálható. Ily módon a bika tenyészértékét már meg tudjuk határozni (előrelátni) még mielőtt az megszületett volna. Ez nagyon fontos, ugyanis ezen eredmények alapján előszelekció végezhető és csak a kívánt értékű embriók kerülnek begyüjtésre és implantációra. A tezstelés és szelekció költségeinek csökkentése mellett a generációs intervallum is jelentősen csökken, ami a genetikai előrehaladás legfontosabb meghatározója. A genómtesztelt bikák spermájának használati előnyeit már az előző beszámolóinkban részleteztük. Manapság a tejtermelés világában világszerte a felhasznált sperma minimum 6o% genómtesztelt bikáktól származik, egyes országokban ez a szám meghaladja a 9o%.
Az üsző borjaknál, üszőknél és a teheneknél a genómtesztelést elsősorban a szuperior egyedek kiszűrése céljából alkalmazzák, melyek bikanevelő anyákként vannak kihasználva. Valójában a legjobb bikanevelő anyák keresésére szolgált. A genómika fejlődésével a sperma szekszelése is ki lett fejlesztve. A szekszált sperma alkalmazásának köszönve 5 éves ciklus alatt megduplázható a fejőállomány száma és ezzel párhuzamosan jelentős számú üsző kerülhet eladásra. Ez a gyakorlatban úgy nézne ki, hogy egy 5oo fejőstehénből álló állomány esetében ha az üssz üszőt és a tehenek 2o%-át szekszált spermával termékenyítik meg az első két megtermékenyítés alkalmával, figyelembevéve a hasasodást, vetéléseket, a borjak elhullását, skartolásokat, stb., öt és fél év alatt a telepen 1ooo fejőstehén és 1ooo hasas, megtermékenyítés alatti és megtermékenyítés előtti üsző volna. Mivel egy ekkora telepnek évi szinten remontra 3oo-35o üszőre van szüksége, lekövetkeztethető, hogy 65o felesleges üsző van számon, amely piaci értékesítésre kerülhet. Természetesen, a legfontosabb, hogy az 1ooo üszőből melyik 35o-et kell megtartani és melyik 65o-et eladni, esetleg melyikeket hízóbikák spermájával termékenyíteni, hogy a jövőben ne halmozódjon az üszők száma. Valójában a válasz nagyon egyszerű, genómteszteljük le az össz öszőborjat és a szelekciós és egyéb tenyésztési és termelési célokkal összhangban döntsük el, hogy mely egyedeknek mi lessz a sorsa. Ez az előny volt a fő oka, hogy miért kezdték a genóm szelekciót alkalmazni nagy számban az üszőborjak esetében. A genotipizált egyedek számáak növekedése a genóm teszt eredményeinek pontosságához is hozzájárult és mnapság az USA-ban a holstein populáció adatbázisában 6 millió genómteszt analízis van számontartva és ebből mindössze fél millió vonatkozik a bikákra.
A tenyészjószágok genetikai értékének jelentős ugrása mellett a genómtesztelésnek köszönhetjük azt is, hogy manapság a genómika segítségével feltárhatók számos genetikai rendellenességek, meghatározhatók azon haplotipusok, melyek a termékenységre a vitalitásra, funkcionalitásra vannak pozitív kihatással. 2o23-ban egy olyan haplotipus lett felfedezve mely a borjak rossz életképességéért felelős “Calf recumbency”. Emellett az imbriding koeficiens pontosabb meghatározásához is hozzájárult, valamint a rokonteszésztés trendjének növekedését is tükrözi a holstein és a német szimentáli esetében. Ennek köszönhetően az egyes bika vonalak megszüntethetők, szűkül a választási kör.
A genomika indirekt hatása nagymértékű és meghatározza azt, hogy milyen teheneket fejünk most és fogunk fejni a jövőben. A valamikori revolúció manapság mindennapos prakszissá vált. Azonban, ahhoz hogy az értékeket megfelelően alkalmazni tudjuk, értelmezni is kell őket megfelelően. A szelekció nem változott, ma is a szelekciós célok, stratégiák és tervek megfogalmazásán alapul és azon bikák kiválasztát követeli meg, melyek utódai kielégítik a megfogalmazott célokat a megfelelő megtermékenyítési programok alkalmazása után. Ami megváltozott az az információk beszerzésének gyorsasága, valamint azok megbízhatósága. Annak érdekében, hogy minnél érthetőbbek legyünk, a következő beszámolókban a terminológiával és a gyakorlati kérdésekkel foglalkozunk a genómanalíziseket illetően.
Tyírity Vladan
2o23 június