Az üszők takarmányozásáról szólló szöveg első részében a célokkal, a nevelés stratégiájával és az üszők metabolikus anyagcseréjével foglalkoztunk. Itt most a matematikai kifejezésekre öszpontosítunk, amelyeket az abrak összeállításánál használnak.
A szárazanyag felvétele (konzumáció) – (DMI):
A fejős tehenek és üszők takarmányozásának legfontosabb tényezője a szárazanyag felvételnek a jó felbecsülése (DMI – dry mater intake). Ha az értékelés hibás, a takarmány hibásan (rosszul) lessz kiegyensulyozva. Ezért majdnem minden takarmányozási szükséglet meghatározásának képlete tartalmazza, vagy a DMI-n alapul. Amikor a tejelő teheneknek állítjuk össze a takarmányt, törekszünk hogy makszimálisan növeljük a szárazanyag felvételt, viszont az üszők takarmányának összetételénél ellenkező az elv, úgy hogy optimalizáljuk a szárazanyag bevitelt de ne makszimalizáljuk. A fiatal állatoknál növekvő szárazanyag bevitelnél csökken a takarmány emészthetősége és annak áthaladási sebessége az emésztőcsatornában.
Ajánlatok a DMI-re (ajánlott szárazanyag felvétel – konzumació):
- 2,2% a TT-ből (testtömegből) a pubertás előtti üszőknél
- 1,8% a TT-ből (testtömegből) a pubertásban lévő üszőknél.
Fehérjék:
Mikor az üszők fehérjeszükségleteiről beszélünk, a legújabb kutatások szerint az USA-beli Penn State egyetemen, az derült ki hogy az üszők takarmányának össz fehérjemennyisége nagyon fontos tényező és a következőket ajánlja:
- 14-15 % a pubertás előtti üszők össz fehérje szükséglete a takarmányban
- 13-14 % a pubertásban levő vagy rendszeres ciklusú üszők össz fehérje szükséglete
- 30-35 % az össz fehérjéből oldható fehérjének kell lenni (nem fehérje nitrogen)
Energia:
Az üszők energiaszükséglete a testömegüktől, a kivánt sulyszaporulattól és tartási feltételektől függ. Elegendő energiát kell biztosítani a létfentartó és növekedési szükségletekhez.
- A létfentartó szükséglet alatt értjük azt az energiamennyiséget amelyik szükséges a szervezet normális működéséhez és anyagcseréjéhez. A napi szükségletet következőképen számoljuk: NEM = 0.3489*TM0,75
- MJ-ban (mega Dzsulban) fejezzük ki.
- NEM – Neto Energy maintenance (létfentartó nettó energia szükséglet)
- TM – Az üsző testtömege
- Növekvési igény alatt értjük azt az energiamennyiséget amelyik szükséges a kivánt napi sulyszaporulat eléréséhez. A napi szükségleteket így számoljuk ki: NEG= 22.6710*(Pillanatnyi TM/Max TM) 0,75 * DP1.1
- MJ-ban (mega Dzsulban) fejezzük ki
- NEG – Neto Energy growth (növekvési nettó energija)
- Max TM – A felnőtt állat testtömege
- DP – Kivánt napi sulyszaporulat (750-800 g/nap)
- Napi össz energijaszükséglet NE= NEM + NEG
- MJ-ban fejezzük ki (mega Dzsulban)
Az takarmány energia szintjének további változtatását az állatok pillanatnyi állapotához kell igazítani. Például – a magas hőmérséklet, szeles vagy hideg idő, nyirkos és sáros feltételek, a takarmány megnövelt energiaszintjét igénylik. A legeltetéses takarmányozásnál, attól függően hogy milyen messze van a legelő, hegyvidéki vagy síksági legelő, az energiaszükségletek úgy változnak, növekednek.
Rostos anyagok (NDF és ADF)
Ami a rostos anyagokat illeti, részvételük és egymásközti arányuk az üszők takarmányozásában nem játszanak olyan fontos szerepet mint a tejelő teheneknél. Megszokottan, bejáródottan (tradicionálisan) az üszőket magas celulóz és alacsony energia tartalmú takarmánnyal etetjük. Ma, amikor az üszők preciz takarmányozási elveit alkalmazzuk, amiről itt beszélünk, magukban foglalják a lényegesen alacsonyabb celulóz szintet az üszők takarmányozásában. Egyedüli általánosan elfogadott elv (standard), hogy a takarmány 19% NDF-et kell hogy tartalmazzon, a böndő és a metabolizmus problémájinak elkerülése végett.
Minerálelemek és vitaminok
Minerálelem és vitamin szükségletek a növendék tenyészüszőknél (NRC 1989)
Ami a mikronutrienseket illeti, minden relevans nyomelemre és vitaminra megvan az ajánlás. Nem soroljuk fel mindegyiket mivel ma minden termelőnek lehetősége van hogy kész premikszet vásároljon. Nálunk olyan a premikszek használati szokása hogy ritkán nézzük az összetételét. Nem minden premiksz összetétele azonos minőségű és gyakran (de nem mindig) az árkülönbség minőségbeli különbséget is jelent. Egyetlen helyes hozzáállás, hogy el kell olvasni és átt kell tanulmányozni minden premiksz deklarációját. Nagyon oda kell figyelni az A, D és E vitaminok ajánlott mennyiségekre is.
Következtetés:
Ebben a szövegben csak az üszők takarmányozási alap irányelvei vannak megadva. A valóságban a dolgok másként néznek ki, egyes takarmányok papíron kifogástalanul néznek ki, miközben nem adják a várt eredményeket. És miért? A leggyakoribb mulasztás még a tömegtakarmány készítésénél kezdődik. A szilázs, szenázs és széna minősége meghatározó tényezők a takarmány kiegyensulyozottságában. Ha a takarmány egész évben kissebb időközökben készül, nagyon fontos a lehető legjobb módon elkészíteni a szakma alapkövetelményeinek kielégítésével. Hiányosságok előfordulhatnak az egyes takarmányok vegyi és energetikai összetételeiben. Ebben az esetben mindaz ami papíron vagy számítogépen történt összes “számításunk” vízbe esik, mivel annak alapjai hibásak. A takarmányozás szervezése (menedzsmentje) is nagy hatással van a tekermányozás eredményességére. Különösen a takarmány keverésének módja, hogy mikszerkocsit használunk-e vagy nem, mijen a takarmány homogenitása, tiszteletben van-e tartva a takarmányozási asztalnál az etetőhely hozzáférhetősége minden állat számára, az üszők hogy vannak csoportosítva, egy csoportban vannak-e tartva, vagy csoportosítottak testsuly, fejlettség, kor szerint vagy másként. Az üszők takarmányozása komoly és összetett része a tejtermelésnek, ha a szelekciót helyessen végezzük, a mi üszőinknek jobbaknak kellene lenni anyáiknál (tejessebbnek, egészségesebbnek és könnyebben vemhesülőknek). Tehát, az üszők takarmányozásába fektett időt és pénzt, a mi jövőnkbe fektetjük be.
februar 2017. godine Vladan Ćiric