Előző szöveg: A HŐSTRESSZ HATÁSA A TEJTERMELÉSRE ÉS A TEJ MINŐSÉGÉRE
A hőstressz hatása a hizómarhákra, ellentétben a tejhozamú szarvasmarhákkal, magasabb THI értékek mellett bontakozik ki. A külömbségek a két termelési kategória eltérő metabolizmusa, takarmányozása, menedzsmentje, valamint a fajta jellegzetességeiből erednek. A tejhozamú marhákkal ellentétben a húsmarháknál a hőstressz hatása nem mérhető a hatás kezdetén, ugyanis nem látható a napi termelési szinten és variál több faktortól függően. Ezek a faktorok a fajtával, termelés fázisával, valamint a termelés módjával vannak összefüggésben.
A hőstressz hatása, a hízómarhák esetében is a mortalitás emelkedését eredményezheti. Az adatok elemzése során kiderült, hogy az hízómarhák esetében az elhullás 5%-kal emelkedik azesetben, amikor a toleranciás határérték felé 1 oC emelkedik a levegő hőmérséklete. (3o oC levegő 80% alatti páratartalommal, vagy 27oC 80% feletti páratartalommal). Az első szimptómák közé tartozik a viselkedés változása, lihegés, izzadás, magasabb vízbevitel, csappan az étvágy, általános bágyadtság. Mindez termeléscsökkenést eredményez.
Attól függően, hogy a fajta mely éghajlati viszonyok mellet jött létre, a külömböző fajták eltérő ellenállóképességet fejlesztettek ki a hőstresszel szemben. Például, bizonyított, hogy a Braham marhák (Bos indicus) jobban viselik a hőstresszet mint Bos taurus képviselői (az itteni éghajlati viszonyok szarvasmarhái). Ezen belül, a Bos taurus szarvasmarhafajták között is vannak jelentős eltérések. Például, Pereira és mts. (2o14)miemelik, hogy a limuzin fajta jól ellenáll a hőstressznek és nem emelkedik annyira fel a testőmérsékletük mint pl. a holsteinfríz marháké. A limuzin a portugál fajtákkal szemben hasonló vagy enshén jobb termoregulációt mutat, avagy stabilan tarthja a testhőt. Általában a hízó kondícióban lévő egyedek, a hosszabb szőrű, vastagabb irhájú marhák, valamint a sötétebb szőrzetűek érzékenyebbek a höstresszel szemben.
A hízómarha tenyésztésben a különböző kategóriákat általában eltérő helyen tartják, tenyészállatok, hízómarhák, üszők, bikák. Ebből kifolyólag a hőstressz hatása is eltérő a kategóriák között. A teheneknél általában a reprodukcióra van negatív kihatással, a hízó jószágoknál viszont a randmánra. A tehenek esetében a hőstressz hatása minimalizálható olymódon, hogy a megtermékenyítés periódusát az ér olyan szakaszára tervezik, amikor nincsennek forróságok.
A hizlalás fejező fázisában a negatív hatás minimális lehet, ha a hőstressz periódusai rövid ideig tartanak és őket lehülés követi, amikor a jószágok kompenzálni tudják a hízást. Bizonyított azomban, hogy a hízómarhák a hőstressz hatására csökken a növekedés , alacsonyabb a végső testtömeg, kevesebb a felhalmozódott háj mennyisége, kedvezőtlenebb a húsminőség a pH értéket, színt és keménységet illetően.
Világszerte, a hízómarhákat általában szabadon tartják a szabad ég alatt és emiatt a külső hatásoknak direkt ki vannak téve, kevés időt töltve a zárt helységekben. Három termelési tipust ismerünk, legelős, nyitott istáló tartás, és zárt istáló tartás. Ebből kifolyólag eltérő hatások mellett alakul ki a hőstressz. A legelős tartás általában a tehenekre vonatkozik, melyek félig természetes körülmények között tavasztól őszig a legelőn vannak. Ez a fél eksztenzív tartási mód lehetővé teszi, hogy a jószágok termlészetes viselkedés módjukkal kompenzálják a hőstressz hatását alkalmazkodva az éghajlati viszonyokhoz. Lehetőségük van, hogy a hűvösben találjanak menedéket, vagy vizbe mártózva és a szélen hűtjék magukat. A nyitott tiőusú hizlalás esetén a hízómarhák nyitott területen de bekerítve vannak tartva, naponta magas energiatartalmú töménytakarmányt is kapnak. Mivel a mozgásuk korlátozott, nem tudják a természetes viselkedésüken kimutatni, nem tudnak hűvös helyet találni, stb. Ezesetben könnyíteni lehet oly módon, hogy a nap forró szakaszaibanaz etetők üresek, resztriktíven abrakolunk, vagy az éjjeli etetés bevezetésével. Az állatok locsolásával-hűtésével, vagy a terep locsolásával és hűvüs helyek biztosításával pozitív efektus érhető el.
A hizlalás fejező stádiuma zárt istálókban Európaszerte gyakorlatban van, ahol a jószágok rácspadlózaton vagy mély alomban vannak tartva. Ily módon a jószágok nincsenek a közvetlen napon, de egyéb mikroklimás problémákkal szenvednek, annál is inkább, ha előzőleg nyitott tartásban voltak. Amellett, hogy igen érzékenyek a hőhatásra és a magas páratartalomra, negatívan hat ki a gyors környezetváltozás is. A hőstresszre leginkább kihatással van a magas energiatartalmú takarmány, az istáló mikriklímája, és a környezet éghajlati viszonyai. A hűtés magábafoglalja a takarmány tartalmának változását, a kellő víz biztosítását, ventilátorok és egyéb hűtés biztosítása. A nagy kapacitású plafon ventilátorok jó eredményeket tudnak biztosítani, ugyanis az állatok jonlétét javítják, a termelékenységet és egészségét javítják. Emllett a levegő cirkulációjának köszönhetően javul az alom és a levegő minősége is. Az állatok közvetlen locsolása-hűtése negatív eredményeket is idézhet, ugyanis a hőleadást megzavarhatja (a víz filmréteg mely az állat szőrén keletkezik a locsolás következtében), elsősorban azesetben ha a levegő páratartalma is magas.
Következtetés
A hízómarha fajtáknál a hőstressz negatívan hat ki a tenyészjőszágok reprodukciójára, csökken a sújgyarapodás, és a húsminőség. Annak érdekében, hogy a telepen biztosítani tudjuk a megtermelt tej és hús mennyiségét és minőségét , a menedzsmentet össze kell hangolni a klímaváltozással. A bevezetett változások vonatkozhatnak a takarmányozásra, ellenálló egyedek választása, a felesleges hő eltávolítása, autómata etetők alkalmazása, stb. Az újabb feltételeket megszokni nem lessz olcsó mulatság, a zárt rendszerekben több energiát kell majd befektetni, hogy biztosítani tudjuk az optimális feltételeket, míg a féleksztenzív és az eksztenzív rendszerek esetében csökkenni fog a termelékenység az elérhető víz és takarmány csökkenése miatt. Ily módon a megfelelő jónléti ésaz elvárt termelési feltételek biztosítása drágább lessz, ami kihat a végtrermék kitermelési árára.
Mivel a reprodukciót a szarvasmarhatenyésztésben “a termelés motorjának” nevezzük, a következő beszámolóban a hőstressz negatív hatását taglaljuk a reprodukció szempontjából.
Szöveget fordította és adaptálta
Solája Katarína
2o22 április