Folytatjuk az oltógyomor csavarodással kapcsolatos témát. Ebben a részben a megbetegedés okairól (etiológia) és tüneteiről (szimptómák) lessz szó.
A kór okai különféle tényezők lehetnek és van egy pár teória, hogy mi okozza. Az egyik teória alapján az ellés előtti időben megnőtt vemhes méh előre és balra nyomta a bendőt és az ellés után, amikor gyorsan lekicsinyedett a méh, ez a létrejött üres tér helyet hagyott, hogy az oltógyomor ide csavarodjon. Mivel a bendő tágas és nehéz, aligha hihető, hogy elmozdulhat az említett nyomás hatására, emiatt ezt az elméletet kevesen vélik lehetséges okának az oltógyomor csavarodásának. A második teória szerint a létrejött belső méreganyagok (endotokszinok) a fő oka a kór létrejöttének. Ugyanis, az ellést követően gyakoriak a méh és a tőgy bakteriális fertőzései. A baktériumok endotokszinokat termelnek és ezt a marha mája mely az ellést követő periódusban legyöngült, nem tudja mind feldolgozni. Mindez egy petyhüdt állapothoz vezet (atónia, az oltógyomor mozgásának leállása), amikor az oltógyomor normális mozgásai lelassulnak vagy megállnak, aminek következtében az oltógyomor kitágul, felszaporodnak benne a gázok és elcsavarodik, kimozdul a normális helyéből. A harmadik teórija szerint, mely manapság a legelfogadottabb elmélet, A TAKARMÁNYOZÁS FOLYAMÁN ELKÖVETETT HIBÁK miatt alakul ki a kórkép. Ez elsősorban a szárazonállás periódusára és a tranzíciós periódusra vonatkozik. A kérődzők takarmányozása a legkomplikáltabb folyamat, mely sok figyelmet, tapasztalatot, leírást, időt és tudást igényel és ebből kifolyólag csak a legfontosabb tényezőkre és hibákra térünk ki. A magas tejhozam elérése érdekében a tehenek magy mennyiségű toénytakarmányt (koncentrált gabona takarmány) fogyasztanak és nem elegendő tömény takarmányt (szálas takarmány). A szálas takarmány nagyon fontos a NDF rostok jelenléte miatt, ugyanis ezek biztosítsák az előgyomrok normális és kellő mozgási funkcióját. Továbbá, hiba fordul elő a szárazonállás folyamatakor is, amikor túlzott mennyiségű energiadús takarmányt adunk az elapasztott teheneknek , amikor a tehenek egyszerűen elízzák magukat és az ellést követően metabolikus problémákkal szembesülnek, mint például a ketózis, a zsirmáj kór. Mindez jelentős hajlamosító tényező az oltógyomor csavarodás kialakulásának.
Az oltógyomor csavarodás tünetei változatosak és attól is függnek, hogy melyik formájáról van szó a kórnak. A baloldali oltógyomor csavarodás esetén, mely tágulással jár, a tehén nem fogyasztja tovább a tömény takarményt, csak a tömegtakarmányt eszi. Jelentkezhet úgynevezett perverz étvágy is, ami azt jelenti, hogy a tehén mondjuk eszi az almot, földet, stb. Lecsappan a tejtermelés, kb. 6ö%-ra. Megjelenhet a ketózis, az indigesztió (leáll az emésztés), akár kólikás görcsök is jelentkeznek. A baloldali oltógyomor csavarodással ellentétben, mely kizárólag metabolikus megbetegedésnek mondható, a jobboldali oltógyomor csavarodás igen relytéjes és kevesebbet lehet róla tudni mái napig. A jobboldali oltógyomor csavarodás kialakulásának az az elmélete, hogy erős fájdalom okozhatott egy az oltógyomor kijáratának görcsét (pylorospazmus), ezáltal az elzárult és a felszaporodott gázok az oltógyomorban maradtak, és kimozdították azt a jobb oldalra. Amikor ez bekövetkezik, a tehén hasonló tüneteket mutat mint a baloldali oltóyomor csavarodás esetén, csak erősebb tünetekkel. Amikor az oltógyomor komozdul az alsó nodmális helyzetéből jobb oldalra, nagy az esélye annak, hogy meg is csavarodik és akkor már nem átjárható, így az nem tud ürülni, felszaporodik benne a tartalom és kitágul a fala, többszörösére megnövekedik az űrtartalma. Ilyen esetben a tehén nem eszik tovább, még a vizet sem issza, erős hasi fájdalmakkal küszködik, a dehidrálódás (vízvesztesség) tünetei beállnak, beesnek a szemek, a tejtermelés nagyon lecsappan – mindössze pár liter naponta. Az ilyen állapot sürgős sebészeti beavatkozást igényel, vagy kéynszervágást.
A kór kezeléséről sebészeti úton, a következő részben írunk részletesebben.
Kátyi állatorvosi klinika, Káty
2o21 március