Oltógyomor csavarodás (dislocatio abomasi): bevezető

Az utolsó évtizedben szemtanúi vagyunk a jelentős tejtermelés növekedésnek, elsősorban a holtein fajta keretében, ez a korszerű és pontos szelekció, valamint a felgyorsult genetikai előrehaladás következménye.

Azomban, ez a magas tejtermelés a jó oldala mellett számos problémával is jár, mely a nagymértékű megelőzési folyamatok és jó menedzsment mellett mégis sűrűn fejfájást okoznak a termelőnek. A nagy tejhozamú teheneknél a leggyakrabban jelentkező gondok eggyike az oltógyomor csavarodás (dislocatio abomasi). Ennek okából kifolyólag a következő pár leírásban ennek a betegségnek az okairól, szimptómáiról és következményeiről és ellátásáról lessz szó.

A diszlokáció világszerte jelentkezik a nagy tejhozamú állományokban, eslősorban a holstein fajtánál, sokkal ritkábban a szimentálinál. Általában a tejelő tehenek betegszenek meg, ellés utaán, leginkább a laktáció második és negyedik hete között. Nagyon ritkán fordul elő elapasztott teheneknél és üszőknél. Leggyakrabban április és októben között jelentkezik, amikor gyakoribb a hiány a minőséges tömegtakarmányból, valamint ez az az időszak amikor legtöbb az ellés a farmokon.

A gazdasági károk elsősorban a jószág elhullásából származnak, a kigyógyítottaknál viszont számítani kell legalább 11%-os termelés csökkenésre a folyamatban lévő laktáció folyamán.

A diszlokáció három formában jelenhet meg:

  1. baloldali diszlokáció az oltógyomor tágulásával,
  2. jobboldali diszlokáció az oltógyomor tágulásával,
  3. jobboldali oltógyomor diszlokáció tágulással ás egybetüremkedéssel

A leírások sorozatának első részében csak ezekre az általános tudnivalókra szerettük volna felhívni a figyelmet, hogy nagyobb érdeklődéssel és értelemmel tudják követni és harcolni a betegség ellen a telepükön, ha az megjelenik. A következő részben a betegség okaival foglalkozunk majd bővebben.

Kátyi állatorvosi klinika, Káty

2o21 Március