Ahogy Szerbiában növekszik a robotizált fejőrendszerrel működő gazdaságok száma, úgy változnak a szelekciós hangsúlyok is, és egyre gyakrabban alkalmaznak olyan bikákat, amelyek leányai jól működnek az automatikus fejési rendszerekben.
Ahogy Szerbiában növekszik a robotizált fejőrendszerrel működő gazdaságok száma, úgy változnak a szelekciós hangsúlyok is, és egyre gyakrabban alkalmaznak olyan bikákat, amelyek leányai jól teljesítenek az automatikus fejési rendszerekben.
Ahogyan a tenyésztők és a szelekcióval foglalkozó szakemberek megközelítése a bikák kiválasztásában – a robotok fejlődésével párhuzamosan – változott, úgy döntöttem, hogy egy cikksorozatban igyekszem rámutatni arra, min kell már ma dolgozniuk azoknak a gazdáknak, akik ilyen rendszerek bevezetését tervezik. Az első cikkben a tőgy küllemi tulajdonságainak szelekciójával foglalkoztunk, a másodikban pedig a robotgazdaságokban fontos funkcionális tulajdonságokról volt szó. Ebben, a sorozat harmadik cikkében az egészségügyi tulajdonságokkal foglalkozunk.
Az egészségügyi tulajdonságok a alacsony örökölhetőségű (heritabilitású) tulajdonságok csoportjába tartoznak, amelyek viszonylag későn, csak a 2000-es évek után jelentek meg a bikavizsgálatokban. Megjelenésük fordulópontot jelentett a bikaválasztásban és a tehénállomány szelekciójában. Addig a tenyésztők nem tudtak közvetlenül szelekciót végezni a hosszú élettartamra, a termékenységre és a betegségekkel szembeni ellenálló képességre. Az egészséges és hosszú életű, rendszeresen vemhesülő állatok minden tejtermelő kívánságát jelentik, függetlenül a gazdaság fejési rendszerétől. Sőt, a robotizált rendszerek hatékonysága éppen abban rejlik, hogy csökkentik a közvetlen emberi munkát és érintkezést az állatokkal, ami kevesebb munkaerőigényt eredményez. A leghatékonyabb gazdaságokban a közvetlen állatgondozási munka minimálisra csökken, így a dolgozók száma is alacsony. Ezért a robotizált gazdaságokban még fontosabb a szelekció fókuszát az erős egészségügyi tulajdonságokra – például a leányok termékenységére és a produktív élettartam hosszára – helyezni, hogy minimálisra csökkenjen a beteg vagy reprodukciós problémákkal küzdő állatok miatti többletmunka. A szelekcióról, amely egészségesebb és termékenyebb állatokhoz vezet, korábban már írtam, így most csak röviden térek ki a legfontosabb egészségügyi tulajdonságokra.
Hosszú élettartam tulajdonságai – a különböző országok és szarvasmarhafajták vizsgálataiban eltérő elnevezéssel és számítási módszerrel szerepelnek, illetve kissé eltérő jelentéstartalommal bírnak. Kanadában a tulajdonság neve Herd Life (élettartam az állományban), és azt az összes időt jelenti, amelyet egy tehén az állományban tölt a populáció átlagához viszonyítva. Az Egyesült Államokban ez a Productive Life (PL) – tenyészérték, amelyet minden bikára – legyen az genomikusan vizsgált vagy hagyományosan tesztelt – közzétesznek, és amely azt mutatja meg, hány hónappal hosszabb vagy rövidebb lesz leányainak produktív (laktációs) élettartama az állományban a populáció átlagához képest. Ha például egy bika PL indexe +7,0, akkor előrejelzés szerint leányai hét hónappal tovább élnek és termelnek tejet, mint az átlagos tehén. Ha a PL index -2,0, akkor leányai várhatóan körülbelül két hónappal rövidebb ideig maradnak produktívak. A német vagy francia szimentáli bikavizsgálatokban a tulajdonság neve Longevity (Nutzungsdauer), amelyet a kanadai holstein rendszerhez hasonló módon számítanak. A lényeg az, hogy bármelyik ilyen tenyészérték beépítése a szelekciós programba hozzájárul a hosszú életű, egészséges és ellenálló állatok arányának növeléséhez. Erről bővebben ITT olvashat.
A leányok termékenységi tulajdonságai – szintén eltérő elnevezéssel és számítási módszerrel szerepelnek a különböző országok és fajták vizsgálataiban. A legkönnyebben érthető a DPR – Daughter Pregnancy Rate, amelyet az USA-ban százalékban fejeznek ki. Azt mutatja, hogy a termékenyítési időszakban lévő tehenek közül hány marad vemhes egy huszonegy napos időszak (egy ivarzási ciklus) alatt. Ha egy bika DPR értéke 1,0, az azt jelenti, hogy leányainak vemhesülési esélye 1%-kal magasabb az átlagnál az adott időszakban. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy leányainak szervizperiódusa átlagosan 4 nappal rövidebb. A DPR vagy bármely más leánytermékenységi tulajdonság (HCR, CCR, Daughter Fertility, Fruchtbarkeitswert stb.) beépítése a szelekciós tervbe növeli annak esélyét, hogy olyan állatokat kapjunk, amelyek könnyebben és gyorsabban vemhesülnek. Erről bővebben ITT olvashat.
Tőgygyulladással szembeni ellenálló képesség (Mastitis Resistance, Udder Health, Mastitis stb.) – olyan tenyészérték, amely közvetlenül megmutatja, hogy egy bika leányai milyen gyakran betegednek meg tőgygyulladásban a populáció átlagához képest. A szomatikus sejtszám (SCS – Somatic Cell Score, Zellzahl stb.) pedig azt jelzi, milyen sejtszám várható egy adott bika tipikus leányainál a tejben, ami közvetetten utal a tőgygyulladás kockázatára. Ahogyan az előző esetekben is, ha ezeket a tulajdonságokat beépítjük a szelekciós programba, a jövőben egészségesebb tőggyel rendelkező, alacsonyabb szomatikus sejtszámú állatokat kaphatunk.
Bár az egészségügyi tulajdonságok örökölhetősége viszonylag alacsony, gazdasági jelentőségük rendkívül nagy, ezért érdemes olyan szelekciós intézkedéseket alkalmazni, amelyek javítják az egészség és a termékenység genetikai potenciálját. Különösen igaz ez azokra a gazdaságokra, amelyek az automatizálásra és a munkaerő-hatékonyság növelésére törekednek – amilyenek a robotizált fejőrendszerrel működő farmok. A folytatásban a szelekció eltérő megközelítéseivel foglalkozunk.
Vladan Ćirić
2021. március
