A heritabilitás (örökölhetőség) az egyes tulajdonságok örökölhetőségének esélyét mutatja (mekkora az esélye, hogy az utód a szülőtől megörökölje a bizonyos tulajdonságot).
Ezen tulajdonságok összefüggése (korelációja) is nagyon fontos.
Mit jelent ez a gyakorlatban? A heritabilitás azt mutatja, hogy az egyes tulajdonságok megjelenése milyen mértékben függ a genetikától és milyen mértékben az menedzsmenttől és egyéb külső tényezőktől.
Legegyszerűbben egy példával ábrázolhatjuk. Képzeljünk el két tehenet, két különálló telepről. Milyen mértékben van kihatással a genetika az eltérő tejtermelésükre (tejelékenység)? Milyen mértékben függ a takarmányozástól, menedzsmenttől, tartástechnológiától és egyéb külső behatásoktól? A tejelékenység esetében a genetika 20%-kal hat ki, a tejelékenységet 8o%-ban egyéb külső tényezők befolyásolják. Ebből az következtethető le, hogy a tejelékenység heritabilitása h=o,2o (vagyis 2o%).
Hasonlóan, ha a bikák lányainak vemhesülési százalékát szeretnénk definiálni a heritabilitás szempontjából, azt lehet elmondani, hogy ezesetben a heritabilitás (örökölhetőség) még alacsonyabb és mindössze 4% tesz ki. Ez arra mutat, hogy itt a paragenetikai faktorok (tartástechnológia, takarmányozás, a megtermékenyítést végző személy szerepe, megtermékenyítés időszerű elvégzése, stb) 96%-kal hat ki. Tehát az apák lányainak vemhesülési százaléka heritabilitása o,o4.
Ezek a tények nem kell, hogy elbátortalanítják a termellőt. Annak ellenére, hogy az egyes tulajdonságok örökölhetősége alacsony, jó eredményeket lehet elérni. Az egészségre utaló paraméterek fontosak és az állomány genetikai fejlesztése mindég kifizetődő befektetés és profitot biztosít a gazdának. Ily módon, ha állataink termékenyebbek, hosszabb élettartamúak, ritkábban szenvednek metabolikus problémáktól, vagy ha ellenállóbbak a tőggyulladásra, garantáltabb a profit is. Azt is el kell mondani, hogy egyes tulajdonságoknak igen magas a heritabilitásuk, de viszont nincs ekonomikus jelentőségük.
Az egyes tulajdonságok heritabilitásának korelációját (összefüggését) analizálva megfigyelhető, hogy az egyes tulajdonságok esetében igen magas. Ilyen például a tejzsír tartalom és a tejfehérje tartalom összefüggése, o,83. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy ha az állatot (a szelekción keresztül) úgy formáljuk, hogy magasabb tejzsír tartalmú tejet termeljen, akkor az egyúttal magasabb mennyiségű tejfehérjét is fog termelni. Ez gyakorlatban nem ilyen egyszerű és nagy hangsúlyt kell fordítani a bikákra, amelyek spermáját alkalmazzuk. Egy meghatározott bika csoport spermáját kell alkalmazni (minimum 5 megfelelő bika évente). A táblázatból további korelációkat figyelhetünk meg, melyek azt bizonyítják, hogy ha a konkrét tulajdonság javitására szelektálunk, mely további tulajdonságok fognak úgyszintén nagy valószínűséggel növekedni:
- ha magasabb és mélyebb testformára szelektálunk (nagyobb testkeret) – az magával vonja a hasznos élettartam rövidülését, valamint a termékenység romlását (negaív koreláció, értéke –o,2o és –o,12),
- ha a hasznos élettartam hosszabbítására szelektálunk, a termékenység növekedését is várhatjuk (+ o,64, magas pozitív koreláció). Ami ugyan érdekes, hogy ez fordítva kisebb mértékben igaz, vagyis, ha a termékenység javítására szelektálunk, a hosszú hasznos élettartam nem javul arányosan (a koreláció értéke ezesetben csak +o,2o),
- a tejzsír és tejfehérje tartalomra való szelektáláskor mindkettőnek magas a korelációs értéke +0,59 i +0,75, ami azt jelenti, hogy az egyik tulajdonág javitásával nagy valószínűséggel hatékonyan növekedni fog a másik értéke is.
Ha valaha érdekelte Önt, hogy milyen mértékben hat ki a termelésre maga a genetika, ezen magyarázat után talán egyszerűbb megérteni. Ha a tejelékenységet 2o%-ban az apa kiválasztása (jó genetika) határozza meg, a sperma ára viszont 15oo dinár, a megtermékenyítés költsége 2ooo dinár, és átlagban két dózis spermát számolunk tehenenként a sikeres vemhesüléshez, az azt jelenti, hogy Ön 7ooo dináros össz befektetéssel, 2o%-kal hat ki a jövendőbeli tehén tejelékenységére. Mekkora költség ehhez képest a tömény és a szálastakarmány bekészítése? Mekkora befektetést igényelnek az objektumok, az állatorvosi költségek és egyéb? És az Ön munkája ára? Mindebből arra következtethetünk, hogy a minőséges tenyészállatokba, avagy minőséges genetikába való befektetés nem nagy költség de viszont jövedelmet garantál és nélkülözhetetlen a korszerű szarvasmarhatenyésztésben és a tejtermelésben.
Vladan Ćirić