Ahogy Szerbiában növekszik a robotizált fejőrendszerrel működő gazdaságok száma, úgy változnak a szelekciós hangsúlyok is, és egyre gyakrabban alkalmaznak olyan bikákat, amelyek leányai jól működnek az automatikus fejési rendszerekben.

Az emberi DNS szekvenálásán (dekódolásán) végzett munka 2001-ben került publikálásra. Nagyon hamar, már 2002-ben a genetikusok felismerték, hogy a gének elemzésének a szarvasmarhánál is lehet gyakorlati alkalmazása, és megindultak a kutatások.

2009-ben a genomikai tesztelést a tejhasznú tehenek szelekciójának mérföldköveként jelentették be. A holstein fajta a világ legnagyobb tejtermelő szarvasmarha-populációja, ezért ez az új, DNS-elemzésen alapuló bikák és üszők tesztelési módszere először a holstein gazdaságokban talált alkalmazásra.