ELŐZŐ SZÖVEG… Az üszők takarmányozásáról szóló első részben a célokkal, a nevelési stratégiákkal és az üszők anyagcseréjének működésével foglalkoztunk. Most a takarmányadag összeállításakor alkalmazott matematikai kifejezésekre összpontosítunk.
Szárazanyag-felvétel (DMI):
A tejelő tehenek és üszők takarmányozásában a legfontosabb tényező a szárazanyag-felvétel (DMI – dry matter intake) pontos becslése. Ha a becslés hibás, az adag nem lesz megfelelően (rosszul) kiegyensúlyozva. Szinte minden tápanyagigény-meghatározó képlet tartalmazza vagy a DMI-re épül. Amikor laktáló tehenek adagját állítjuk össze, a cél a szárazanyag-felvétel maximalizálása. Üszők esetében ennek az ellenkezője igaz – a cél a szárazanyag-bevitel optimalizálása, nem pedig maximalizálása. Fiatal állatoknál a túlzott szárazanyag-bevitel csökkenti az adag emészthetőségét és a táplálék áthaladási sebességét az emésztőrendszeren.
Ajánlott DMI értékek:
- a testtömeg 2,2%-a a pubertás előtti üszők esetében
- a testtömeg 1,8%-a a pubertásban lévő üszők esetében
Fehérje:
Az üszők fehérjeigényével kapcsolatban a Penn State Egyetem legújabb kutatásai szerint a takarmány teljes fehérjetartalma kulcsfontosságú tényező az adag összeállításakor, és az alábbi ajánlásokat adják:
- 14–15% összes fehérje a pubertás előtti üszők adagjában
- 13–14% összes fehérje a pubertásban lévő vagy rendszeresen ciklizáló üszők adagjában
- a teljes fehérje 30–35%-a legyen oldható fehérje (nem fehérje eredetű nitrogén)
Energia:
Az üszők energiaszükséglete a testtömegtől, a kívánt napi gyarapodástól és a környezeti feltételektől függ. Elegendő energiát kell biztosítani a fenntartási és növekedési igények fedezésére.
- Fenntartási energiaigény: az a mennyiségű energia, amely a szervezet normál működéséhez és az anyagcseréhez szükséges.
NEM = 0.3489*TM0,75
MJ-ban (megajoule) kifejezve
NEM – fenntartási nettó energia
TM – az üsző testtömege - Növekedési energiaigény: az a mennyiségű energia, amely a kívánt napi gyarapodás eléréséhez szükséges.
NEG = 22.6710*(aktuális TM/ maximális TM)0,75 * DP1.1
MJ-ban (megajoule) kifejezve
NEG – nettó energia a növekedéshez
Max TM – a felnőtt állat testtömege
DP – kívánt napi gyarapodás (750–800 g/nap) - Összes napi energiaigény: NE = NEM + NEG
MJ-ban (megajoule) kifejezve
Az energiaszintet az aktuális tartási körülményekhez kell igazítani. Például magas hőmérséklet, hideg idő, szélnek való kitettség, nedves vagy sáros körülmények magasabb energiaszintet igényelnek az adagban. Legeltetés esetén az energiaszükséglet növekszik attól függően, milyen messze van a legelő, dombos vagy sík terepről van-e szó.
Rost (NDF és ADF)
Az üszők takarmányozásában a rost aránya és egymáshoz viszonyított aránya nem játszik olyan fontos szerepet, mint a laktáló teheneknél. Hagyományosan az üszőket magas cellulóztartalmú, alacsony energiatartalmú tömegtakarmányokkal etették. A precíziós takarmányozás elvei szerint ma már lényegesen alacsonyabb cellulózszintet alkalmazunk. Az egyetlen általánosan elfogadott irányelv, hogy az adag legalább 19% NDF-et tartalmazzon a bendő megfelelő működésének és az anyagcsere-egyensúlynak a biztosításához.
Ásványi anyagok és vitaminok
Az NRC (1989) ajánlásai szerint a nőivarú tenyészutánpótlás ásványi- és vitaminigénye a következő:
A mikrotápanyagok tekintetében minden fontos ásványi anyagra és vitaminra léteznek ajánlások. Nem soroljuk fel mindegyiket, mivel ma minden gyártó számára elérhetők a kész premixek. Ugyanakkor nálunk gyakori, hogy a premixeket anélkül használják, hogy megvizsgálnák az összetételüket. Nem minden premix azonos minőségű, és általában (de nem mindig) az árkülönbség tükrözi a minőségi különbséget. A helyes megközelítés az, hogy minden premix címkéjét elolvassuk és alaposan tanulmányozzuk. Figyeljen a javasolt adagolásra, valamint az A-, E- és D-vitamin tartalomra.
Következtetés:
Ezek a szövegek csak alapvető iránymutatást adnak az üszők tápanyagigényéről. A gyakorlatban a helyzet gyakran eltér az elmélettől. Egyes adagok papíron kiválóan néznek ki, mégsem hozzák a kívánt eredményt. Miért? A leggyakoribb hibák már a tömegtakarmány előállításánál jelentkeznek. A siló, szenázs és széna minősége döntő tényező az adag kiegyensúlyozásakor. Mivel az egész éves takarmány rövid időszak alatt készül el, rendkívül fontos a lehető legjobb minőségben elkészíteni, a szakmai alapelvek betartásával. Hibák előfordulhatnak az egyes takarmányok kémiai és energiatartalmának meghatározásakor is. Ilyenkor minden papíron vagy számítógépen végzett számítás értelmét veszti, mert az alapadatok hibásak. A takarmányozási eredményekre nagy hatással van maga a takarmányozási menedzsment is: az adag keverésének módja, használunk-e keverőkocsit, milyen az adag homogenitása, betartjuk-e az etetőasztalon biztosítandó férőhelyre vonatkozó irányelveket, hogyan vannak csoportosítva az üszők (együtt vagy testtömeg, fejlettség, életkor szerint).
Az üszők takarmányozása a tejtermelés komoly és összetett szegmense. Ha a szelekciót megfelelően végezzük, üszőinknek jobbaknak kell lenniük anyjuknál (nagyobb tejtermelés, jobb egészség, könnyebb vemhesülés). Az üszők takarmányozásába fektetett idő és pénz a jövőbe történő befektetés.
február 2017. Vladan Ćirić
