A tejhasznú tehenek szelekciójának alapvető eszközei a tenyészértékek. Ezeket használjuk annak meghatározására, hogy egy adott állat genetikai potenciálja – vagyis genetikai értéke – milyen szintű. Lényegében azt mutatják meg, hogy az adott állat utódai várhatóan jobbak lesznek-e, mint a szüleik. A tenyészértékek két alapvető formában fejezhetők ki:
- PTA – Predicted Transmitting Abilities (angol) – Előre jelzett örökítőképesség
- EBV – Estimated Breeding Values (angol) – Becsült tenyészérték
A különböző genetikai értékelési rendszerek e két forma valamelyikét alkalmazzák. Az Egyesült Államokban minden tejhasznú fajtánál, így a holstein fajtánál is, a tenyészértékeket PTA formában fejezik ki (Predicted Transmitting Ability). Pontosabban, a populáció átlagától való eltérésként (+ vagy -) jelennek meg. Ez a megközelítés segít megérteni, hogy az adott állat utódai az egyes tulajdonságok tekintetében (pl. tejtermelés, testmagasság, termékenység, élettartam) jobbak vagy gyengébbek lesznek-e a populáció átlagánál.
Ahhoz, hogy tenyészértékeket használhassunk, meg kell határoznunk a bázispopulációt, vagyis azt a „nullpontot”, amelyhez minden állatot viszonyítunk. A „nullpontot” a bázispopuláció átlagának kiszámításával határozzák meg, ezt nevezik „bázisátlagnak” is. Az amerikai bika-, tehén- és üszőtesztekben (progeni- és genomikai tesztek) jelenleg a 2015-ben az USA-ban született tehenek alkotják a bázispopulációt, és ezek átlaga szolgál nullpontként. A holstein fajta legfontosabb tulajdonságainak átlagait az alábbi táblázat mutatja:
Ahogy említettük, a tenyészértékeket a bázispopuláció átlagától való eltérésként fejezik ki. A folyamatos genetikai előrehaladás miatt (az utódok genetikailag jobbak, mint a szülők) a tenyészértékek idővel növekednek. Emiatt az USA-ban ötévente frissítik a bázispopulációt, és ezzel együtt a „nullpontot” is. Ha ezt nem tennék meg, és például az 1985-ös bázist hasonlítanánk a mai állatokhoz, a tenyészértékek (PTA) túl magasak lennének, és nehezebben értelmezhetők. A bázispopuláció frissítését nevezik bázisváltásnak, amelynek célja, hogy a nullpont a populáció aktuális genetikai átlagához igazodjon. 2025 áprilisában az USA-ban a holstein fajta bázisa a 2015-ben született tehenekről a 2020-ban született tehenek populációjára változik.
A genetikai előrehaladás következtében a 2020-ban született tehenek genetikailag jobbak, mint a 2015-ben születettek, ezért magasabb átlaggal rendelkeznek. Éppen ez a magasabb átlag okozza a tenyészértékek módosulását. Erre jó példa az alábbi grafikon, amely a tejtermelés átlagának alakulását mutatja a tehenek születési éve szerint.
Mivel a tenyészértékek a bázispopuláció átlagától való eltérésként jelennek meg, a bázisátlag növekedése megváltoztatja ezt az eltérést. Ez azt jelenti, hogy ugyanaz a bika genetikailag változatlan marad, de egy genetikailag fejlettebb populációhoz viszonyítva relatív hozzájárulása kisebb lesz.
A táblázat értelmezése:
- A táblázatban szereplő pozitív értékek (pl. Tej +750 lbs) azt jelentik, hogy minden bika tenyészértéke ennyivel csökken.
- Azoknál a tulajdonságoknál, ahol az alacsonyabb tenyészérték kedvezőbb (pl. szomatikus sejtszám), a tenyészértékek ennyivel növekednek.
- A táblázat azt mutatja, hogy a DPR bázisátlaga 0,2%-kal alacsonyabb lesz. Ez azt jelenti, hogy a tenyészértékek 0,2%-kal növekednek. Így egy -1,0%-os DPR értékkel rendelkező bika a frissítés után -0,8%-os értéket kap. Ez ugyanakkor azt is jelzi, hogy a 2020-ban született tehénpopuláció termékenysége alacsonyabb a 2015-ben születettekhez képest.
A bázisváltás valójában egy újrakalibrálás (a genetikai minőség nem változik, csupán a mérce), ugyanakkor egyben az elmúlt öt év genetikai előrehaladásának mérőszáma is a holstein populációban.
Fordította és adaptálta:
Vladan Ćirić
2025. február
