Előző írás. A napi tejtermelést jelentős mértékben befolyásolják a klimatikus változások. A megemelkedett hőmérséklet és páratartalom számottevő termeléscsökkenést okoz, amely kiszámítható a Berry és mtsai (1964) által javasolt képlet segítségével:
A hőmérséklet–páratartalom index, vagyis a THI, egy olyan mutató, amelyet az 1990-es évek eleje óta alkalmaznak. A levegő hőmérsékletének és relatív páratartalmának együttes hatását fejezi ki, és egyszerű módon segít megbecsülni az állatok hőstresszének mértékét.
A THI határértékei, amelyek felett a hőstressz negatív hatása fokozódik, eltérnek az egyes szarvasmarha-fajták között, sőt egyazon fajon belül az állatkategóriák között is. A THI-t leggyakrabban a tejelő és hízómarhák menedzsmentjében használják. A tehenek különösen érzékenyek, mivel a hőstressz következményei közvetlenül befolyásolják a termelékenységet és a végtermék minőségét. Ennek oka, hogy az energia jelentős része a testhőmérséklet fenntartására fordítódik ahelyett, hogy termelésre, növekedésre vagy vemhességre használódna fel.
A hőstressz a hőmérséklettől, a páratartalomtól, a napsugárzástól, a levegő áramlásától és a csapadéktól függ. A legtöbb kutatás két fő tényezőre – a hőmérsékletre és a relatív páratartalomra (RH) – összpontosít. Számos képlet létezik a THI kiszámítására, de a leggyakrabban használt a következő:
THI = 0,8 × T + RH × (T – 14,4) + 46,4
T – hőmérséklet
RH – relatív páratartalom (%)
A levegő vízgőztartalma azért fontos, mert jelentősen csökkentheti az állat hőleadási képességét légzés és bőrfelület útján. A szarvasmarhák magasabb hőmérsékletet is tolerálnak alacsony páratartalom mellett, mivel ilyenkor izzadással hatékonyabban adják le a felesleges hőt. Meleg és párás körülmények között azonban ez a képesség jelentősen csökken.
1. ábra – A THI index diagramja
Az első, az 1950-es években a Missouri Egyetemen végzett kutatások 71-es THI küszöbértéket állapítottak meg, ami azt jelenti, hogy 72-es THI-től az állatok hőstressznek vannak kitéve. A stresszszinteket a következőképpen osztályozták:
- Mérsékelt (72–79 THI)
- Erős (80–89 THI)
- Nagyon erős (90 feletti THI)
A mai szarvasmarhák érzékenyebbek a hőstresszre, mint az 1950-es évek állatai, a megnövekedett termelési szint és az intenzívebb takarmányozás miatt. A legújabb kutatások szerint a tehenek már 68-as THI értéktől hőstressznek vannak kitéve.
Amikor a THI meghaladja a 72-t, romlik a fogamzási arány. 78 felett a tejtermelés jelentősen csökken. 82 felett súlyos veszteségek jelentkeznek a tejtermelésben, és az állatok erős stressz jeleit mutatják, amely akár elhulláshoz is vezethet.
A THI nem teszi lehetővé a hőfelhalmozódás mérését, például több egymást követő magas hőstresszes nap esetén. Ennek ellenére, korlátai mellett is hasznos eszköz a hőstressz farmra gyakorolt hatásának előrejelzésére. A negatív hatás kezdetének meghatározásakor célszerű alacsonyabb határértékeket figyelembe venni, mint az 1950-es modell által megadott értékek.
Bár a THI több kategóriát kínál a stressz meghatározására, fontos ismerni az adott térség domináns klimatikus viszonyait a helyes értelmezéshez.
A globális felmelegedés és a környezetszennyezés jelentős hatással lesz a szarvasmarhák stressztűrő képességére, így várható, hogy a THI-értékeket tartalmazó táblázat a jövőben módosulni fog.
Ingyenes THI-számítás – Android és iOS rendszeren elérhetőek olyan ingyenes alkalmazások, amelyek segítenek a gazdáknak a THI folyamatos mérésében az istállóban.
A következő írásban a hőstressz tejtermelésre és a tej minőségére gyakorolt hatásával foglalkozunk.
Fordította és adaptálta:
Katarina Šolaja
2022. április
