A globális felmelegedés világszerte negatívan hat a mezőgazdasági termelésre, és az állattenyésztési ágazat különösen érintett.
A megemelkedett hőmérséklet hatása azonban nem azonos a világ minden részén, mivel függ a tartási rendszertől és az adott éghajlati övezettől. Az állatokra gyakorolt közvetlen hatáson túl a globális felmelegedés befolyásolja a talaj termékenységét, a vízellátást, a növénytermesztési hozamokat és a kórokozók terjedését is.
A trópusi területeken, ahol a magas hőmérséklet már jelenleg is komoly problémát jelent, a leginkább érintett régiók a szubtrópusi mediterrán övezetek, ahol az állatok évente 3–5 hónapon keresztül jelentős hőstressznek vannak kitéve. Ezekben a térségekben további kritikus tényező a magas termelésű állatok nagy sűrűsége a specializált farmokon. Ugyanakkor a legeltetéses rendszerek is veszélyben vannak a klímaváltozás vegetációra és vízellátásra gyakorolt közvetett hatásai miatt.
A kedvezőtlen hőmérsékleti viszonyoknak (magas hőmérséklet és páratartalom kombinációja) kitett szarvasmarhák hőleadási képessége csökken, ami a testhőmérséklet fiziológiás határokon túli emelkedéséhez vezet. Ezt az állapotot nevezzük hőstressznek, amely rontja a tejelő és hízómarhák jólétét és termelékenységét. Hőstressz esetén csökken a szárazanyag-felvétel, nő a vízfogyasztás, romlik a tápanyagok hasznosulása, ami jelentős termeléscsökkenéshez vezet.
A hőmérséklet és a páratartalom együttes hatásának értékelésére, valamint a hőstressz kockázatának becslésére a hőmérséklet–páratartalom indexet (THI – Temperature-Humidity Index) alkalmazzák.
Tejelő tehenek esetében a klímaváltozás jelentős hatással van a tej szerves és szervetlen összetevőire. A hőmérséklet-emelkedés a sajtgyártást is befolyásolja: változik mind a kihozatal, mind a minőség, különösen a nyers, pasztörizálatlan és nem standardizált tejből készült sajtok esetében.
A hízómarhák hőstresszét általában kevésbé súlyosnak tartják, mint a tejelő tehenekét, mivel a hízóállatok magasabb THI-toleranciával rendelkeznek, ami lassabb anyagcseréjüknek és alacsonyabb hőtermelésüknek köszönhető. Ennek ellenére ők is kompenzálnak lihegéssel, izzadással, fokozott vizeléssel és viselkedésváltozással – csökkent aktivitással, fokozott vízfelvétellel és csökkent takarmányfelvétellel. A takarmányfelvétel a nap hűvösebb időszakára tolódik.
Ezek a változások anyagcsere-zavarokhoz, például bendőacidózishoz vezethetnek. A fő következmények a csökkent napi súlygyarapodás és a hím- és nőivarú állatok termékenységének romlása.
Az Egyesült Államokban végzett becslések szerint a hőstressz okozta gazdasági veszteségek évente 897 millió dollárt tesznek ki a tejiparban és 369 millió dollárt a húsmarha-ágazatban.
Ez az írássorozat a hőstressz tej- és hústermelésre, valamint a szarvasmarhák reprodukciójára gyakorolt főbb hatásait mutatja be. Folytatás ITT.
Fordította és adaptálta:
Katarina Šolaja
2022. április
