Mindenki, aki 2020. augusztus 11. után megnyitotta és átolvasta az amerikai bikateszteket, észrevehette, hogy az ellési tulajdonságokra vonatkozó értékek (elléskönnyűség, leányok elléskönnyűsége, halvaszületési arány és a leányok halvaszületési aránya) jelentősen alacsonyabbak lettek.
A különbség leginkább az elléskönnyűség értékelésében látható.
Hagyományosan az elléskönnyűség számítása a populáció 8%-os átlagán alapult. Ez azt jelentette, hogy a modell abból indult ki: az Egyesült Államokban a holstein elsőborjas tehenek elléseinek átlagosan 8%-ában volt az ellés nagyon nehéz vagy igényelt segítséget. Ezért gyakran alkalmazták azt a szabályt, hogy azokat a bikákat, amelyek elléskönnyűségi értéke meghaladta a 8%-ot, nem használják üszők termékenyítésére.
A 2020. áprilisi genetikai bázisváltás után az ellési tulajdonságokat – más tulajdonságokhoz hasonlóan – az elmúlt öt év populációs szintű genetikai előrehaladásához igazították. Ennek eredményeként minden bikánál 0,4%-kal emelkedett az elléskönnyűség értéke. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy ha egy bika elléskönnyűségi értéke 2020 áprilisa előtt 8% volt, a változás után 8,4%-ra emelkedett.
Ugyanakkor a gazdaságok adatainak elemzése során a tejtermelők azt tapasztalták, hogy azok az elsőborjas tehenek, amelyeket 8–10% közötti elléskönnyűségi értékű bikák spermájával termékenyítettek, csak 2–3%-ban tapasztaltak nehéz ellést. Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a tesztekben szereplő értékek nem tükrözik pontosan a gazdaságokban zajló valós folyamatokat, ezért 2020 augusztusában módosították az ellési tulajdonságok számítási modelljét. Az alábbi táblázat bemutatja, hogy ma milyen populációs átlagokat alkalmaznak az ellési tulajdonságok esetében.
A bal felső grafikon az elléskönnyűség eloszlását mutatja a 2020 áprilisi és augusztusi számítási modellek szerint. Jól látható, hogy nemcsak az értékek csökkentek, hanem a variáció is mérséklődött. 2020 áprilisában a bikák 99%-ának elléskönnyűségi értéke 4 és 12% között volt, míg ma a bikák 99%-a 1 és 4% közötti értékkel rendelkezik.
Mit jelent ez egy átlagos szerbiai gazda számára?
Az a szabály, miszerint az üszőket 8% alatti elléskönnyűségi értékű bikákkal kell termékenyíteni, már nem érvényes. Ennek oka, hogy ma gyakorlatilag minden bika elléskönnyűségi értéke 8% alatt van. A CDCB tanács tagjai, akik a bikatesztekben szereplő értékek számításáért felelnek, nem javasoltak új határértéket a korábbi 8% helyett. Gyakran felmerül, hogy a szelekciós célok meghatározásakor inkább a halvaszületési arányra (SMT) helyezzük a hangsúlyt, mivel ezek a tulajdonságok magas korrelációban állnak egymással. Az én véleményem azonban az, hogy óvatosságra van szükség, és legalább a kezdeti időszakban nem ajánlott 3% feletti elléskönnyűségi értékű bikákat használni, ami nagyjából a korábbi, áprilisi 10%-os értéknek felel meg.
A jövőben az Alta Genetics kínálatában a Future Star jelölést azok a bikák kapják, amelyek magas termékenységű spermával rendelkeznek, egészséges és életképes borjakat adnak, és amelyek leányai is egészséges és életképes borjakat ellenek.
A halvaszületések és az elsőborjas tehenek nehéz elléseinek aránya nemcsak a genetikai előrehaladás következtében csökkent, hanem a gazdaságokban alkalmazott protokollok és menedzsment javulásának eredményeként is. Elsősorban a magas vemhességi stádiumban lévő üszők és az átmeneti időszakban lévő állatok tartási, komfort- és takarmányozási körülményeinek fejlesztése játszott ebben szerepet. Ez ismét bizonyítja, hogy a legjobb eredmények akkor érhetők el, ha a tejtermelés minden területén – a szelekciótól és bikaválasztástól kezdve a menedzsmenten át a takarmányozásig – tudatos fejlesztés történik.
Vladan Ćirić
2020. augusztus
