Folytatjuk a ficamokról szóló ismertetést. A mai téma a kialakulás okai, vagyis az etiológia, valamint a tünetek, azaz a klinikai kép.
Az eltolódások okai többfélék lehetnek, és több elmélet is létezik, amelyek feltételezhetően hozzájárulhatnak a kialakulásukhoz. Az egyik elmélet szerint az ellés előtti időszakban a megnagyobbodott méh előre és balra tolta a bendőt, majd az ellés után egy üres tér keletkezett, ahová az oltógyomor elmozdulhatott és diszlokálódhatott. Tekintettel azonban a bendő jelentős térfogatára, nehéz elképzelni annak számottevő elmozdulását, ezért sok szerző nem fogadja el ezt az elméletet. Egy másik, elfogadottabb elmélet szerint az endotoxinok okozzák a problémát. Az ellés utáni időszakban gyakoriak a méh- és tőgyfertőzések. Ezek a baktériumok endotoxinokat termelnek, miközben ebben az időszakban a máj méregtelenítő funkciója csökkent. Mindez az oltógyomor ATÓNIÁJÁHOZ vezet, vagyis az oltógyomor mozgásának csökkenéséhez, ami alapfeltétele annak, hogy az oltógyomor kitáguljon, gázzal telítődjön és elmozduljon. A következő – véleményünk szerint a legfontosabb, és a gyakorlatban is igazolt – ok a TAKARMÁNYOZÁSI HIBA, elsősorban a szárazonállási és a tranzíciós időszakban. A kérődzők takarmányozása rendkívül összetett terület, amely nagy odafigyelést, tudást és tapasztalatot igényel, ezért csak röviden említjük a leggyakoribb hibákat. A magas tejtermelés miatt a tehenek nagy mennyiségben fogyasztanak lédús és koncentrált takarmányokat, miközben kevesebb jó minőségű tömegtakarmányt kapnak, amely az NDF-rostok miatt elengedhetetlen az oltógyomor megfelelő motilitásához. Hibák fordulnak elő a szárazonállási időszakban is, amikor túlzott mennyiségű energiatakarmányt kapnak a tehenek, elhíznak, és ellés után olyan problémákkal indulnak, mint a ketózis és a zsírmáj, amelyek kedvező feltételeket teremtenek az eltolódás kialakulásához.
A tünetek az eltolódás formájától függenek. Bal oldali, tágulattal járó eltolódás esetén a tehenek abbahagyják a koncentrált takarmány fogyasztását, inkább a tömegtakarmányt eszik, és úgynevezett perverz étvágy is jelentkezhet, amikor az állat almot, földet stb. fogyaszt. A tejtermelés körülbelül 60%-ra csökken. Előfordulhat ketózis, emésztési zavar és kólikás fájdalom. A bal oldali eltolódással ellentétben – amely inkább anyagcserezavarnak tekinthető – a jobb oldali eltolódás ma is számos kérdést vet fel. Feltételezik, hogy azt erős fájdalom előzi meg, amely az oltógyomor kimeneti részének görcsét, úgynevezett pylorospasmust okoz, megakadályozva a gázok és a béltartalom továbbjutását. Ennek következtében gyors gázfelhalmozódás jön létre, és az oltógyomor rövid idő alatt a jobb oldalra mozdul. Ilyenkor a tünetek hasonlóak a bal oldali eltolódáshoz, de intenzívebbek. Ha az oltógyomor a jobb oldalra kerül, nagy az esély a csavarodásra (volvulus), amikor jelentős mennyiségű tartalom halmozódik fel az oltógyomor lumenében, és annak térfogata többszörösére nő. Ilyenkor a tehenek teljesen abbahagyják az evést, még a vízfogyasztást is, erős hasi fájdalmat mutatnak, kiszáradás jelei figyelhetők meg, beesett szemek stb., és a tejtermelés néhány literre csökken. Ez az állapot sürgős sebészeti beavatkozást vagy kényszervágást igényel.
A probléma sebészeti megoldásáról a következő szövegben írunk.
Veterinarska Klinika DOO, Kać
2021. március
