Ahogy Szerbiában növekszik a robotizált fejőrendszerrel működő gazdaságok száma, úgy változnak a szelekciós hangsúlyok is, és egyre gyakrabban alkalmaznak olyan bikákat, amelyek leányai jól működnek az automatikus fejési rendszerekben.
Az első három cikkben azokról a tulajdonságokról volt szó, amelyeket hagyományosan elengedhetetlennek tartottak az automatikus fejőrendszerben ideális tehén esetében. Ezek: a küllemi tulajdonságok (elsősorban a tőgy), majd a funkcionális tulajdonságok, végül pedig az egészségügyi tulajdonságok. Ebben, a negyedik és egyben utolsó cikkben a témával kapcsolatban a szelekció és a bikaválasztás eltérő megközelítéseivel foglalkozunk azoknál a gazdaságoknál, amelyek már rendelkeznek robotfejéssel, vagy annak bevezetését tervezik.
Az elején ismét hangsúlyoznom kell, hogy a hagyományos és az automatikus fejőrendszerrel működő gazdaságok között az egyetlen különbség az, hogy a fejőegységeket nem ember, hanem robot helyezi fel. Minden más ugyanaz, mint a hagyományos fejőházzal rendelkező gazdaságokban: a tehenek ugyanazt a takarmányt kapják, a reprodukciós protokollok azonosak, az elapasztás időpontja megegyezik, sőt a fejés előkészítése, a pulzáció és a vákuumszint is azonos a fejés során. Ebből kiindulva egyre több szakember és gazda állítja, hogy külön figyelmet fordítani a temperamentumra, fejhetőségre, sőt akár a tőgy küllemére a „robottehén” előállítása érdekében szelekciós tévedés. Ennek a gondolkodásmódnak a lényege, hogy ha a robotgazdaság számára „kívánatos tulajdonságok” alapján választunk bikát, akkor esetleg elvetünk olyan bikákat, amelyek jövedelmezőbb leányokat adnának – vagyis nagyobb mennyiségű vagy jobb minőségű tejet termelő, egészségesebb, hosszabb életű, könnyebben és gyorsabban vemhesülő állatokat. Kiváló példa erre a legendás O-Man, Planet és Mogul bikák, amelyek leányaik és fiaik nagy számán keresztül óriási hatással voltak arra, hogyan néz ki ma a holstein fajta. Sem ők, sem a legtöbb fiuk nem adnak tipikusan a robotfejéshez ideális küllemű teheneket, mégis több százezer leányuk működött jól, termelt tejet és volt rendkívül jövedelmező robotrendszerekben világszerte. Ezt támasztja alá az is, hogy a robottechnológia folyamatosan és gyors ütemben fejlődik. Tíz, sőt akár öt évvel ezelőtt a robotoknak sokkal több problémájuk volt a nem megfelelő tőgyformával, a bimbók elhelyezkedésével és hosszával. Ma a legújabb robotkarok olyan eseteket is „felcsatlakoztatnak”, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak. Ez a megközelítés, amely nem foglalja magában a hagyományos „robot” tulajdonságokra való szelekciót, leggyakrabban a nagy kereskedelmi gazdaságokban fordul elő az Egyesült Államokban.
Példaként említek egy 1700 tehenes Alta ADVANTAGE gazdaságot. Az egy tehénre jutó átlagos napi termelés (istállóátlag) 82 font (kb. 37,2 kg), a vemhesülési arány (Pregnancy Rate) 25%, a robotokat 2017-ben telepítették. Több mint 12 éve ezen a gazdaságon egy olyan index alapján szelektálnak, amely 70% termelési tulajdonságból (tej, tejzsír, fehérje) és 30% egészségügyi tulajdonságból (produktív élettartam, leánytermékenység) áll. Ezen a gazdaságon SOHA nem szerepelt a szelekciós kritériumok között a bimbók hossza és elhelyezkedése, a tőgy külleme, a fejési sebesség, a temperamentum stb. Az alábbi ábra a tehenek selejtezésének okait mutatja a robotok bevezetése előtt és után.
A robotok telepítése előtti utolsó két évben az állományból való kivonás fő okai az alacsony termelés, a mastitis/szomatikus sejtszám problémák és végül a reprodukciós gondok voltak. A robotok telepítését követő első évben (2018–2019) az új automatikus rendszerhez való alkalmazkodási nehézségek miatt a selejtezett tehenek mindössze 11%-át érintette ez az ok az adott évben. A második és harmadik évben – az első „állománytisztítás” után – ezek az arányok logikusan még alacsonyabbak voltak: 5% és 8%. Olyan gazdaságban, ahol soha nem választottak bikát a hagyományos „robot” kritériumok alapján, a robotfejés bevezetése után is ugyanazok maradtak a fő selejtezési okok – termelés, mastitis és reprodukció. Az új robotrendszerben való hatékonyság hiánya és alkalmazkodási problémák miatti selejtezés aránya szinte elhanyagolható. A fenti példából logikusan az következne, hogy a robot tulajdonságokra való szelekció szükségtelen, és a robot miatt selejtezett tehenek száma mindig elenyésző lesz az összes kivont állathoz képest. De valóban így van?
Nincs egyszerű válasz, minden az adott esettől és gazdaságtól függ. Elsősorban attól, hány különböző bikát használnak a termékenyítés során. Egy 1700 tehenes gazdaság évente legalább 30 különböző bikát használ, így csökkenti a szelekciós kockázatot. Ha ebből a 30-ból egy-egy bika gyengébben teljesít és problémás utódokat ad, az nem jelent komoly gondot, mert a többség megfelelő teheneket ad a robotrendszerhez. Nagy szerepet játszik az is, hogy használnak-e és milyen mértékben ivarmeghatározott (szexált) spermát, illetve hány üsző áll rendelkezésre pótlásra. Az üszőtöbblettel rendelkező gazdaságok gyorsan és könnyen lecserélik a „problémás” teheneket. Ami a tőgy küllemét illeti, bizonyos gazdaságokban a tőgy minősége már olyan szintű, hogy a tőgytulajdonságokra való szelekció elvesztette jelentőségét – de ilyen gazdaságok Szerbiában nagyon ritkák. Tehát az a megközelítés, amely nem tartalmazza a hagyományos „robot tulajdonságok” beépítését a szelekciós tervbe, működhet. De csak olyan gazdaságokban, amelyek optimális számú különböző bikát használnak, intenzíven alkalmaznak szexált spermát, hosszú ideje kiváló (külföldi) genetikát használnak, és állományszinten megfelelő a fejhetőség és a tőgy külleme.
Az átlagos hazai gazdaság évente csak egy, kettő, legfeljebb három különböző bikát használ, nem alkalmaz szexált spermát, nincs üszőtöbblete – sőt gyakran vásárol üszőket –, nem rendelkezik megfelelő tőgykonformációval, és nem foglalkozott robot tulajdonságokra irányuló szelekcióval. Ilyen körülmények között és ilyen alapokon kulcsfontosságú a robotfejéshez kívánatos tulajdonságokkal rendelkező bikák gondos kiválasztása és az állomány egyedeivel történő tudatos párosítása. Tehát az Ön gazdaságának szelekciós és genetikai stratégiája attól függ, hogyan építette fel a termelést, mi a jelenlegi állapot és mik a céljai. Ezért vagyunk mi itt, hogy segítsünk: közösen felkeressük gazdaságát, részletesen felmérjük az állományt és értékeljük a teheneket. A helyzet elemzése alapján – figyelembe véve a tehenek küllemét, származását, az Ön tenyésztési eredményeit és céljait – elkészítjük a szelekciós és termékenyítési tervet. Csak ilyen átfogó megközelítéssel érhető el genetikai előrehaladás a kívánt irányban, legyen szó robotfejéses, rotolaktoros, halszálkás fejőházas vagy csővezetékes rendszerről.
Vladan Ćirić
2021. február
