Az előző cikkben arról beszéltünk, mi a genom és hogyan „olvassuk”, ebben pedig arról lesz szó, hogy egy gazdaság mit tehet a a genomikai elemzés eredményeiből származó információkkal.
Mielőtt elkezdenénk, fontos hangsúlyozni, hogy a genomika alkalmazása nem változtatja meg a szelekció rendszerét. Gyakorlatilag a szelekció alapfeladata továbbra is a számunkra fontos tulajdonságok genetikai előrehaladásának elérése. Ezt a szelekciós célok meghatározásával, a célok alapján kialakított tenyészérték-indexek alkalmazásával, a mesterséges termékenyítésre kiválasztott bikák megválasztásával, valamint az állomány nőivarú egyedeinek ezen index szerinti rangsorolásával érjük el, továbbá a párosítási terv elkészítésével, figyelembe véve a beltenyésztési együtthatót és az egyes állatok genetikai potenciálját.
A szelekció kiindulópontja a jelenlegi, illetve a kezdeti genetikai potenciál felmérése. Ez két módon történhet: a származás és a gazdaságban elért eredmények alapján, vagy genomikai elemzéssel. A genomikai elemzés alkalmazásának első előnye a pedigré és a gazdasági eredmények alapján történő szelekcióval szemben az információk magasabb megbízhatósági szintje, a második legfontosabb előny pedig az információ megszerzésének gyorsasága.
Vegyünk példaként egy intenzív tejtermeléssel foglalkozó holstein vagy szimentáli gazdaságot. Az ilyen gazdaságokban a genomikai elemzést arra használják, hogy nagy megbízhatósággal azonosítsák a tejtermelésre, élettartamra, termékenységre, ellenálló képességre és más, a jövedelmezőséget vagy funkcionalitást befolyásoló tényezőkre ható genetikai jellemzőket. Felmerül a logikus kérdés: ha a gazdálkodó ilyen magas megbízhatóságú és minőségű adatokkal rendelkezik, mi a következő lépés?
Néhány gyakorlati példa:
- Ahogy korábban említettem, a szelekció rendszere nem változik, csak a genetikai potenciálra vonatkozó adatok megbízhatósága nő. Ez azt jelenti, hogy továbbra is rangsorolhatjuk az állatcsoportokat a számunkra fontos tulajdonságok genetikai potenciálja alapján. Jó példa erre az állomány rangsorolása és a jobb helyezést elért egyedek ivarmeghatározott (szexált) spermával történő termékenyítése. A cél az, hogy a legjobb egyedektől származó nőivarú borjak arányát 50%-ról 85–90%-ra növeljük.
- Amennyiben az ivarmeghatározott sperma intenzív használata miatt üszőfelesleg alakul ki a gazdaságban, a genomikai elemzés eredményei felhasználhatók az értékesítésre szánt állatok kiválasztásakor.
- Ha nincs üszőfelesleg, a genomikai elemzést olyan eszközként alkalmazzuk, amely segít az üszők korrekciós párosításában, mivel 70–80%-os megbízhatósággal ismerjük genetikai potenciáljukat, előnyeiket és gyengeségeiket még az első laktáció előtt. Így egy „plusz vemhességet” nyerünk a szelekciós munkában viszonylag magas tenyészérték-megbízhatóság mellett. Az eredmény a szelekció intenzitásának növekedése a fontos tulajdonságok esetében, vagyis a genetikai előrehaladás kumulatív növekedése. A tejtermelő számára ez azt jelenti, hogy állománya gyorsabban válik képessé több és jobb minőségű tej termelésére, egészségesebbé vagy termékenyebbé válik (attól függően, mely tulajdonságokra helyezi a hangsúlyt).
Lényegében a genomikai elemzés alkalmazása a gazdaság szelekciós stratégiáiba és terveibe többféleképpen is beépíthető. Megfelelő szakmai munka és a módszer előnyeinek és korlátainak ismerete mellett a genetikai előrehaladás növekedését eredményező eredmények biztosak. Számos példa létezik – az amerikai és európai holstein populációktól a német szimentálin át különböző húshasznú fajtákig. Ezért fontosnak tartom, hogy ösztönözzük a szerbiai gazdákat és tejtermelőket arra, hogy minél hamarabb vezessék be a genomikai elemzést a szelekciós gyakorlatba.
Vladan Ćirić, 2023. július
