A szarvasmarhák fertőző orr és légcsőgyulladása valamint fertőző göbös vulvovaginitisze
(Infectious bovine rhinotracheitis/infectious pustular vulvovaginitis – IBR/IPV)
A szarvasmarhák fertőző orr és légcsőgyulladását, valamint a fertőző göbös vulvovaginitiszét a szarvasmarhák 1-es típusú herpesvirusa idézi elő. A bántalom különféle klinikai manifesztáció formájában jelentkezhet. A leggyakoribb tünetek közé sorolhatóak az orr és légcsőgyulladás, teheneknél a péra és a hüvely göbös gyulladása, bikáknál a makk és a fityma gyulladása (balanopostitis), szem kütőhártya gyulladás, vetélés, bélgyulladás, borjak generalizált megbetegedése és agygyulladása.
Mint a többi állatfaj esetében, szarvasmarhákban is a herpesvírus okozta fertőzés örökös és újraaktiválódik stresszhatás esetén (ellés, hőstressz, nem kielégítő tartáskörülmények, stb.).
Manapság a szarvasmarhák herpesvirusok okozta fertőzése igen elterjedt és a telepek könnyen fertőződnek. A fertőzés leggyakrabban újonnan vásárolt, klinikai tüneteket nem mutató fertőzött szarvasmarhákkal jön be a telepre, de látogatókkal és gépezettel is terjedhet, ha a dezinfekció alapelve nincs követve. Gyakran a telepeken dolgozó személyzet otthoni jószágától származik a fertőzés forrása. Terjed nemi úton is, azesetben ha a tenyészbikák nincsenek kivizsgálva de viszont fertőzöttek.
Két alap formája ismert az 1-es típusú herpesvírus által előidézett betegségnek, a légzőszervi és a nemi (genitális) forma.
A genitális forma esetében, mely általában a teheneket érinti, gyakran észrevétlenül zajlik le a fertőzés. A tehenek általában nemi úton fertőződnek, vagy a fertőzött bikák, vagy a fertőzött sperma által. Teheneknél a betegség nemi formája párzás nélkül is létrejöhet. A heveny fázis 4-5 napig tart és magas láz, bágyadtság, étvágytalanság, érdektelenség, magasan emelt farok figyelhető meg. A magasan emelt farok alatt, látható a péra duzzanata és hüvely váladékozása, és a péra valamint a hüvely göbös gyulladása is jelen van. A göbök hamarosan egyesülnek, állhártyás tekintetűek lesznek és 10-14 nap alatt begyógyulnak. A fertőzött bikáknál hasonlók a tünetek, a balanoposztitisz gyakori. A fertőzött bikák spermája fertőző lehet. A tehenek a nemi úton történő fertőzést követően nagyon ritkán vetélnek el.
Szerbiában, a jogi előírásokkal öszhangban, a tenyészbikák az tenyészállomásokban rendszeresen ki vannak vizsgálva az IBR/IPV betegségre, ugyanúgy a behozatali sperma is.
A betegség légzőszervi formája tipikus cseppfertőzés , magas láz kíséri, étvágytalanság, bágyadtság és orrcsorgás gyakori tünet. AZ orrváladék kezdetben áttetsző , vizenyős, később nyálkás és gennyessé válik. A szem kötőhártya gyulladása mellett, nehéz légzés valamint köhögés figyelhető meg. Azesetben amikor nincs bakteriális komplikáció, a tüneket 5-10 nap alatt eltűnnek. Nagyon jelentős tény, hogy a hasas tehenek és üszők nagy része elvetél a hasasság 4-7. hónapjában.
A klinikai tünetek alapján csak a IBR/IPV betegség gyanúja állítható fel, a pontos diagnózis érdekében elkerülhetetlen a laboratóriumi kivizsgálás, pontosabban a kórokozó kimutatása.
Annak ellenére, hogy a betegség igen elterjedt, a mentesítés és a védekezés lehetséges. Ecélból komerciális vagy „istáló” vakcinák alkalmazása javasolt.
A szöveg szerkesztője: Dr sci.vet.med. Vesna Milićević
Szerbiai tudományos állategészségügyi intézet, Vojvode Toze 14, Belgrád