Azok a nőivarú borjak, amelyek az életük első nyolc hetében légzőszervi problémákkal küzdenek, szignifikánsan kevesebb tejet termelnek az első laktáció során – mutatja az ontariói Guelphi Egyetemen végzett kutatás.
A vizsgálat 215 holstein üszőre terjedt ki, amelyek tüdőállapotát ultrahanggal követték nyomon a tüdőkongestió (elzáródás) mértékének meghatározása céljából. Megállapították, hogy az állatok 57%-ánál az első 8 élethetében legalább egy alkalommal kimutatható volt tüdőkongestió.
Az üszőket ezt követően az első laktációjuk során is nyomon követték. Érdekes módon az első elléskori életkor tekintetében nem volt különbség a beteg és az egészséges csoport között. Azonban az „egészséges” csoportba tartozó üszők – amelyek időközben elsőborjas tehenekké váltak – átlagosan mintegy 525 kg-mal (1155 fonttal) több tejet termeltek, mint azok az üszők, amelyek az első 8 hétben legalább egy légzőszervi megbetegedésen estek át.
Ez rendkívül fontos adat, amely azt mutatja, hogy az állatok genetikai potenciáljának maximális kihasználása már a borjú- és üszőkorban kezdődő egészségi állapot függvénye. Az állatok egészsége szorosan összefügg a megfelelő takarmányozással és menedzsmenttel, a borjúkortól az üszőn át egészen a tejelő tehénig.
Az eredményeket a „Journal of Dairy Science” tavaly júniusi számában publikálták. Itt olvasható a tanulmány összefoglalója.
Vladan Ćirić
