Az elmúlt évtizedek során a mesterséges termékenyítés (MT) az állattenyésztési ipar nélkülözhetetlen részévé vált.
Napjainkban ez rutinszerű eljárás a tejhasznú szarvasmarha-telepeken, és az állatok 85%-a MT-ből származik. A tehenek és a sperma termékenysége, valamint a termékenyítést végző személyzet technikai felkészültsége mellett a higiénia döntő tényező az elfogadható reprodukciós eredmények elérésében. Az MT során nemcsak a sperma jut a méhbe, hanem baktériumok is. Ezért javasolt a standard (műanyag) termékenyítő hüvely mellett kiegészítő, higiéniai hüvely használata.
Ezek a 44 cm hosszú higiéniai hüvelyek a hüvelyi kontamináció megelőzésére és a méhbe jutó, endometritist okozó baktériumok kockázatának csökkentésére lettek kifejlesztve. A termékenyítő pisztolyt megtöltik spermapajettával, ráhelyezik a standard hüvelyt, majd erre kerül a kiegészítő higiéniai hüvely (1. kép).
A higiéniai hüvely alsó harmadában egy ujjnyílás található, amely lehetővé teszi a hüvely rögzítését a pisztoly hüvelybe történő bevezetése és a termékenyítés során (2. kép).
A standard és higiéniai hüvellyel ellátott pisztolyt a hüvelybe vezetik. Mielőtt a pisztoly a cervixbe (méhnyakba) lépne, a higiéniai hüvelyt visszahúzzák, így biztosítva, hogy a hüvelyből és a külső környezetből származó baktériumok ne jussanak a méhbe. A vékony és rugalmas anyag lehetővé teszi, hogy a pisztoly csúcsa könnyen átszakítsa a hüvelyt. A termékenyítő az ujjnyílás segítségével visszahúzza a hüvelyt, ami lehetővé teszi az egykezes inszeminálást (3. és 4. kép).
A méh bakteriális fertőzése, különösen az E. coli, szoros kapcsolatban áll a lipopoliszacharidok (LPS) megnövekedett szintjével, mivel ezek a nagy molekulák a Gram-negatív baktériumok külső membránjában találhatók. Az LPS endotoxinként hat, erős immunválaszt vált ki, amely polimorfonukleáris neutrofilek (PMN) képződését indukálja. Ismert, hogy a sperma jelenléte a méhben lokális immunválaszt vált ki, amely általában néhány órán belül megszűnik (Schuberth és mtsai, 2008). A magasabb PMN-szint a méhben négy órával a termékenyítés után a szubklinikai endometritisz lehetséges indikátora, amely csökkent fogamzási arányhoz (Conception rate) vezet (Kaufman és mtsai, 2009).
Több tanulmány vizsgálta az LPS káros hatását a szarvasmarha-embrió fejlődésére. Az LPS-nek kitett oociták érés során kisebb eséllyel fejlődnek blastociszta stádiumig, és a gyulladásos folyamatoknak kitett embriók kevesebb trofoblasztot tartalmaznak, ami növeli az embrióveszteség kockázatát (Gilbert RO, 2011).
A méhfertőzés további költségekkel is jár, például kezelési költségekkel, csökkent tejtermeléssel és alacsonyabb termékenységgel. Annak ellenére, hogy jelentős erőfeszítéseket tesznek az endometritisz „kontroll alatt tartására”, a kezelt állatok száma 2001 óta folyamatosan növekszik. Emellett bizonyított, hogy az összes vetélés 30–60%-a méhfertőzés következménye.
2011-ben az Ohio Egyetemen (University of Ohio) végzett vizsgálat kimutatta a higiéniai hüvelyek pozitív hatását a méhfertőzések megelőzésében és a vemhesülési arány növelésében (Schuenemann GM és mtsai, 2011). A vizsgálatban 1158 elsőborjas üsző és 1062 idősebb, laktáló tehén vett részt, amelyek Ovsynch protokoll szerint voltak szinkronizálva. Összesen 2843 termékenyítést végeztek, a teheneket véletlenszerűen higiéniai hüvellyel vagy anélkül termékenyítették. A méhkontamináció vizsgálatához a pisztoly csúcsáról mintákat (keneteket) vettek a baktériumok mennyiségének és típusának meghatározására.
Az eredmények egyértelműen igazolják a higiéniai hüvelyek védő szerepét. A higiéniai hüvely nélküli pisztolyok mintáinak 98,2%-ában mutattak ki baktériumtenyészetet, míg a „védett” pisztolyok esetében ez az arány 51,9% volt. Hasonló tendencia volt megfigyelhető a baktériumkolóniák sűrűségében is. A higiéniai hüvellyel védett pisztolyok pozitív mintáiban gyengébb növekedést tapasztaltak, míg a védelem nélküli minták erőteljes baktériumszaporodást mutattak, ahol az E. coli volt a leggyakoribb.
A technikai és külső tényezők kizárása érdekében minden termékenyítést ugyanaz a technikus végzett ugyanabban az állományban. Az eredmények világosan mutatják a higiéniai hüvelyek pozitív hatását a termékenyítés sikerességére. Az a tehéncsoport, amelyet higiéniai hüvellyel termékenyítettek, magasabb vemhesülési arányt (30,1%) ért el, mint a hüvely nélkül termékenyített csoport (25,4%).
Egy másik, szintén az Ohio Egyetemen végzett vizsgálat a vemhesülési arányokat (PR) hasonlította össze az első és második termékenyítés esetén. Összességében a vemhesülési arány 42,7% volt a higiéniai hüvellyel, és 36,1% a hüvely nélkül termékenyített csoport javára. Az első termékenyítésnél nem volt jelentős különbség (43,80% vs. 43,01%), azonban a második termékenyítés után a higiéniai hüvely hatása egyértelművé vált: 43,8% a higiéniai hüvellyel, szemben 32,3%-kal anélkül (S. Bas és mtsai, 2011).
Következtetés
Az eredmények hangsúlyozzák a higiénia jelentőségét a mesterséges termékenyítés során, és rámutatnak a kiegészítő higiéniai hüvelyek használatának előnyeire a méh külső kontaminációjának – különösen az E. coli baktérium által okozott fertőzések – csökkentésében.
A megfelelő reprodukciós eredmények eléréséhez a termékenyítési folyamat teljes tisztaságának elsődleges prioritásnak kell lennie.
Fordítva a www.minitube.de oldalról
A szöveg szerzője: Dr. Eva Held, Minitüb GmbH
