Szarvasmarha fertőző rinotracheitis / fertőző gennyes vulvovaginitis
(Infectious bovine rhinotracheitis / infectious pustular vulvovaginitis – IBR/IPV)
A szarvasmarha fertőző rinotracheitise / gennyes vulvovaginitise vírusos megbetegedés, amely különböző klinikai tünetekkel jelentkezhet: rinotracheitis, gennyes vulvovaginitis, balanoposthitis, kötőhártya-gyulladás, vetélés, enteritis, borjak generalizált megbetegedése, sőt encephalitis formájában is. A kórokozó a szarvasmarha herpeszvírus 1 (BoHV-1).
Más fajokhoz hasonlóan a szarvasmarhákban is a herpeszvírus-fertőzés élethosszig fennmarad, és minden stresszhatás (ellés, szállítás, magas külső hőmérséklet, rossz tartási körülmények, nem megfelelő bánásmód – állatjólét) után reaktiválódik.
A betegség széles körben elterjedt a szarvasmarha-állományokban, ezért könnyen bekerülhet egy telepre. A leggyakoribb behurcolási út a klinikai tüneteket nem mutató, de fertőzött új állatok vásárlása, látogatók védőfelszerelés nélküli belépése, olyan dolgozók, akik otthon is tartanak szarvasmarhát, fertőtlenítetlen járművek, természetes fedeztetés nem tesztelt bikákkal stb.
A betegségnek két formája ismert: a genitális és a légzőszervi forma, amelyek ritkán fordulnak elő egyidejűleg ugyanazon a telepen.
A genitális forma leggyakrabban tejhasznú teheneknél jelentkezik, de sokszor észrevétlen marad. A fertőzés általában ivari úton történik, fertőzött bikával történő természetes fedeztetés vagy fertőzött spermával végzett mesterséges termékenyítés során. Ugyanakkor a genitális forma koitusz nélkül is kialakulhat. Az akut szakasz 4–5 napig tart. A beteg állatok lázasak, levertek, étvágytalanok, gyakran elkülönülnek a csordától, a farkukat eltartják a vulvától. A vulva nyálkahártyája duzzadt, hüvelyváladékozás jelentkezik, majd a vulva és a hüvely nyálkahártyáján pustulák jelennek meg, amelyek összefolyva álhártyákat képeznek, és 10–14 nap alatt gyógyulnak. A fertőzött bikák tünetei hasonlóak, balanoposthitis alakul ki. A fertőzött bikák spermája fertőző lehet. Mindazonáltal még fertőzött spermával végzett termékenyítés vagy fertőzött bikával történő fedeztetés után is a tehenek rendszerint vemhesek maradnak, és a genitális forma következtében a vemhes teheneknél ritkán fordul elő vetélés.
Hazánkban a jogszabályoknak megfelelően a mesterséges termékenyítő állomások bikáit rendszeresen vizsgálják IBR/IPV-re, valamint minden importált spermatételt is ellenőriznek.
A légzőszervi forma tipikus cseppfertőzéssel terjedő megbetegedés, amely lázzal, étvágytalansággal, levertséggel, kezdetben tiszta, vizes, később nyákos és gennyes orrfolyással, kötőhártya-gyulladással, nehezített légzéssel és köhögéssel jár. A komplikációmentes esetek 5–10 nap alatt gyógyulnak. Ha vemhes tehenek fertőződnek, a vetélés leggyakrabban a vemhesség 4. és 7. hónapja között következik be.
Az IBR/IPV klinikai tünetek alapján gyanítható, de a végleges diagnózis laboratóriumi vizsgálattal, a kórokozó kimutatásával állítható fel.
A betegség széles körben elterjedt, és jelentős gazdasági károkat okoz. Ugyanakkor az IBR/IPV sikeresen kontrollálható és akár felszámolható is. Ennek érdekében kereskedelmi vakcinák állnak rendelkezésre, valamint lehetőség van telepi (autogén) vakcinák előállítására is.
A szöveg szerzője: Dr. sci.vet.med. Vesna Milićević
Szerbiai Állatorvostudományi Tudományos Intézet
