A mesterséges megtermékenyítés (VO=MT) az elmúlt évtizedekben helyettesíthetetlen része a jószágtenyésztési iparnak.
Ma ez a tejtermelő farmokon rutineljárás és az állatok 85%-a MT-ből származiki. A tehenek termékenyülése és a mag termékenysége mellett a termékenyítést végző személy tehnikai felkészültsége, a higiénia egy mérvadó tényező az elfogadható reprodukciós eredmények eléréséhez. A MT-kor nem csak a mag jut a méhbe hanem bakteriumok is juthatnak. Ezért ajánlatos adalékos higiénikus védő fóliát húzni a standard (plastikus) termékenyítő szalmára (pipettára).
Ez a higiénikus, 44 cm-es védőfólia a vaginális fertőzések megelőzése céljából lett kifejlesztve és csökkenti a bakteriumok méhbe való “bevitelének” lehetőségét, amelyek méhgyúlladást okozhatnak és így hatnak ki a termékenyülésre. A termékenyítő pistolettát (pálcát) megtöltjük a mag pajettájával amire a sztandard szalmát tesszük és utánna húzzuk rá az adalékos higijénikus védő fóliát. (1. kép).
A higiénikus védőfolia alsó harmadában van egy bevágás az újjaknak ami lehetővé teszi a védőfolia rögzítését a pistoletta vagínába való bevitelénél a termékenyítéskor (2. kép).
A pistoletta a pajettával, amelyiken rajta van a standard szalma és higiénikus védőfólia, bevezetjük a vagínába. A pistoletta cervixbe (méhnyakba) valo bejutása előtt a higiénikus plasztikus fóliát hátrahúzzuk így biztosítva hogy a baktétiumok a vagínából és a kültérből ne jussanak a méhbe. A vékony és elasztikus anyagból készült higiénikus védőfolia lehetővé teszi hogy a pistoletta hegye könnyen átszúrja azt. A termékenyítő ujjai segítségével (használva a bevágást az újjaknak) magafelé húzza a védőfoliát ami lehetővé teszi a termékenyítést egy kézzel (3. és 4. kép).
A méh baktériumos fertőzése, különösen E-collival, szorossan kötődik a lipopolisaharidok (LPS) szintjének növekedésével mert ezek a nagy molekulák a Gramnegatív bakteriumok külső hártyáiban vannak. Az LPS-ek mint belső mérgek (endotokszínok) amelyek erős imunóreakciókat ébresztenek amik a polinukleáris neutrofilek (PMN) képződését eredményezi. Általánosan ismert hogy a mag méhben való jelenléte helyi immun válaszokat vált ki amely pár órán belül elmúlik (Schuberth i sar. 2008). A magasabb PMN szint a méhben a termékenyítés utánni négy óra után a lehetséges szubklinikai (tünetmentes) endometritis (méhgyulladás) jelzője amely csökkenthetti a termékenyülési rátát (Conception rate) (Kaufman i sar. 2009).
Az LPS az embrió fejlődésére kiható káros hatása több tanulmányban is kutatott a teheneknél. Az Oociták (petesejtek) a beérés idején LPS hatás alatt, a termékenyítés után kissebb esélyel fejlődnek ki blasztocitává (az embrió első fázisa), és ezek az embriók a gyúlladások termékeinek hatása alatt kevesebb trofoblasztal rendelkeznek (az embrió következő fázisa) ami növeli az embrionális vezteség esélyét.
Úgyszintén, mint a méh fertőzésének következményei, jelentkeznek többségkiadások, mint kezelési költségek, csökkent tejmennyiség és kissebb termékenység. A nagy erőfeszítések ellenére is hogy az endometritiszt (méhgyulladást) „kontrolálják“ a méhgyulladással kezelt állatok száma évről évre állandóan növekszik 2001 óta. Ezmellett, bizonyított hogy az összes vetélések 30 – 60% méhfertőzésből ered.
2011.-ben az Ohajo egyetemen (University of Ohaio) elvégeztek egy kutatást ami rámutat a higiénikus védőfólia pozitív tulajdonságára a méh fertőzésének megelőzésében és a termékenyülési ratában (Pregnacy rates) (Schuenemann GM. i sar. 2011). A kisérletekben felöleltek 1158 elsőellettet és 1062 idősebb tejelő tehenet amelyek Ovsinch protokolom voltak sinhronizálva. Összesen 2843 termékenyítés, a tehenek véletlenszerűen voltak termékenyítve a higiénikus védőfoliával vagy az nélkül. A méh fertőzésének értékelésére anyagot vettek (törleteket) a pistoletta hegyéről hogy megállapítsák a baktériumok mennyiségét és fajtáját.
Az eredmények világosan mutatják a higiénikus védőfolia védő hatását. Azok a pistoletta példányok amelyek nem voltak védettek higijénikus fóliával, 98,2%-kal nőtt a bakteriumok növekedése a laboratóriumi tenyészeten, ellentétben 51,9%-kal a „védett“ pistolettákal. Hasonló trendet tapasztaltak a baktériumok kolóniájánál is. Azaz, a higijénikus védővel ellátott pistoletták többsége kissebb pozitív kolónia növekedést mutattak, míg a védetlen pistolettákról magassabb baktériumi növekedést mutattak ki, ahol az E. Coli volt a legkiemelkedőbb.
Hogy kizárják ebben a kisérletben a tehnikai és külső tényezők változásainak lehetőségét, minden termékenyítést ugyanaz a tehnikus ugyanabban az állományban végezte. Az eredmnények világosan mutatják a higiénikus védőfolia pozitív hatását a termékenyítés eredményességére. Az a csoport tehén amelyik a higiénikus védőfóliával termékenyített, magassabb hasasságot (30,1%) mutatott a védőfolia nélkül termékenítettekhez viszonyítva (25,4%).
A másik kutatásban, úgyszintén az Ohajoi egyetemen, figyelték a hasassági százalékot (PR) függően hogy az első vagy második termékenyítés a kérdéses. Ha minden termékenyítést figyelembe vesznek, a termékenyülés aránya 42,7% és 36,1% a védőfóliás termékenyítés javára. Az első termékenyítésnél nem állapítottak meg nagy külömbségeket, 43,80% a védőfóliával és 43,01 az nélkül, de a második termékenyítésnél a higijénikus védőfólia hatása szemmellátható. A hasassági százalék lényegesen magassabb (43,8%) a higiénikus fóliával termékenyítetteknél mint az nélkül (32,3%) (S. Bas i sar. 2011).
Összefoglaló
Ezek az eredmények kihangsulyozzák a higiénia jelentőségét a termékanyítésben és rámutatnak a higijénikus, adalékos védőfólia használatára a méh külső fertőzése lehetőségének csökkentése céljából termékenyítéskor, főleg E Coli-val.
És végül, az egész termékenyítési folyamat tisztaságának elsődlegesnek kell lenni hogy elérhető legyen egy megfelelő szaporodásbiológiai eredmény.
Lefordítva a sajt-rol: www.minitube.de
A szöveg szerzője: Dr. Eva Held, Minitüb GmbH