A bikák kiválasztása, melyeket a farmer használ a telepen az egyik legfontosabb lépés a termelésben.
A tenyészjószágokat fenotipusuk (küllem), genotipusuk (a genetikai potenciáljuk) és termelési eredményeik (takarmányértékesítés, a törzs ultrahangozása, stb.) alapján osztályozzák. Állományszinten a bikának van a legnagyobb kihatása gulya genetikai potenciáljára. Az Iowa State egyetem tapasztalatai szerint a jövedelem akár 15%-al is növelhető, ha elit (átlag feletti) tenyészbikákat alkalmazunk a párosítási programokban.
Az utódok elvárt eredménykülömbségei (Expected Progeny Difference) valójában sugallják a szülők genetikai potenciálját. A bika kiválasztásához szisztematikus hozzáállás kell, amely figyelembeveszi a: EPD koeficienst, a termelés adatait, az egészségi állapotot, a tenyésztés módja, egyéb indekszek alkalmazása, anyakönyvi adatok ismerete, az állatok megtekintése, stb.
A bikák vásárlásakor (sperma vagy tenyészállat) külön figyelmet kell fordítani:
Meg kell határozni, hogy a termelő milyen célokat szeretne elérni a telepen, figyelembevéve, hogy azok megvalósíthatóak e genetikai fejlesztéssel. A kiválasztás feltétele eltérhetnek a céloktól és a párosítási programoktól függően. A könnyű ellés fontos tétel amikor remontra tenyésztünk öszőket, míg a későbbi elléseknél már cél lehet olyan bikák kiválasztása, melyek jelentősen javítják a választási testtömeget, a törzs minőségét, stb. Csak egy tulajdonságra alapozott célokat mellőzni kell a bika kiválasztásakor, ugyanis a telepen idővel csak ez a tulajdonság fog dominálni.
EPD – Expected progeny difference:
A fajtán belüli jószágokat össze tudjuk hasonlítani a meghatározott genetikai potenciáljuk alapján és, hogy milyen mértékben javíthatják az egyes tulajdonságokat, ha tudjuk az EPD koeficienset. A fajta szakemberei fajtánként határozzák meg az EPD értékét.
Táblázat 1: A leggyakoribb EPD koeficiensek
A számítások magábafoglalják az egyed termelési paramétereit, az apja, anyja, testvérei termelési tulajdonságait, valamint az utódjaiét is.
Az EPD nagyon preciz szelekciós mutató, kilencszer pontosabb mintha a konkrét mért eredményeket hasonlítanánk össze. Az EPD a tulajdonság egységeiben van mérve és kifejezve, mint pl a font. Példaként, a bika +7о EPD utódjai a választási súly (WW) illetően egy másik bikához képest melynek EPD +6о (WW), azt jelenti, hogy az első bika utódjai választási súlya 1o fontal nehezebb mint a második bikáé, ha ugyanazokkal a tehenekkep párosítanák és ugyanazon feltételek mellett nevelnék őket.
Az 1-es számú táblázatban a leggyakrabban alkalmazott tulajdonságokra vonatkozó EPD koeficiensek vannak feltüntetve. Használatban vannak egyébként más tulajdonságok EPD koeficiense is, mint pl. évi súlygyarapodás, vérmérséklet, a végtagok minősége (jelentős az állásos tartás esetén és a legeltetőn tartott jószágtartásban is amikor napi szinten sokat sétálnak a tehenek) és egyéb tulajdonságai a hasított felek és a hús minőségével kapcsolatosan.
Az eredmények pontossága, az EPD koeficiens és a genóm tesztelések eredményei:
Az EPD koeficiensek idővel pontosabbá és megbízhatóbbá válnak, ahogyan nől az adatbázis bővülésével ahogyan érkeznek az új eredmények a bikák teljesítményére vonatkozóan és főleg az utódai eredménye által. Az EPD-nek van mérhető pontossága, a pontosság indeksze (ACC) o-1o (1oo%) skálájú. Minnél közelebb áll az érték az 1-hez, az eredmény pontosága megbízhatóbb.
A fiatal, még nem tesztelt bikák, melyeknek nincs adata az utódokra vonatkozóan, alacsonyabb pontosságú, megbízhatóságú EPD értékkel rendelkeznek a tesztelt utódokkal rendelkező bikáktól. Az EPD érték alacsonyabb százalékú pontossága nem jelenti azt, hogy a bika nem minőséges, csak azt, hogy az ő EPD indeksze alacsonyabb megbízhatóságú és ez a megbízhatóság idővel növekedni fog, amikor érkeznek az utódokra vonatkozó termelési adatok. Az eredmények megbízhatósága és pontossági százaléka nagyban segíthet a farmernak eldönteni, hogy melyik bikát választja a párosítási programokhoz, a nagyobb rizikóval járót, vagy inkább a magasabb megbízhatóság mellett dönt.
A genóm tesztelt bikák előnyben vannak, ugyanis az EPD megbízhatósága magasabb és olyan mintha már 28 utódjai értékei megvolnának. A genómtesztelt bikák megbízhatóbb értékeket mutatnak a saját minőségüket illetően a nem teszteltekhez képest. A genóm tesztelt bikák EPD értékei nem biztos, hogy felülmúlja a nem tesztelt bikák értékét, de az EPD értékek pontosabbak.
A fajta EPD átlagértékei:
Hangsúlyozni kell, hogy minden fajtának megvan határozva az egyes tulajdonságokra vonatkozó EPD átlagértéke és ez nem muszály, hogy o legyen. Az év folyamán az EPD értékek többször átszámolásra kerülnek és az azsúr átlageredmények az egyesületek adatbázisaiban a weben elérhetőek a termelők részére is. Példaként, ha a bika EPV értéke az újszülött WW tulajdonsággal kapcsolatosan +1,9 a fajtára vonatkozó átlag viszont +1,1, akkor abból azt következtethetjük le, hogy a bika borjai a fajta átlaghoz képest o,8 fontal nagyobb testsúllyal választódnak. A termelő láthatja, hogy bizonyos bika a fajta átlag alatt vagy felett van.
Az EPD alkalmazása a bika genetikai értékének meghatározása céljából:
Az utódaik értékesítése folyamán, a bika EPD koeficiensei segítenek meghatározni az ekonómiai eredményeket. Ahhoz, hogy a két bika utodainak eredménykülömbségét meghatározhassuk, figyelembe kell venni a jelen piaci körülményeket és a bika-tehenek arányát a párosításoknál (1:25). Tehát, elméletileg egy bikától évente 25 utód borjút várunk el és tovább a termelésben marad (aktív tenyészbika 4 éven keresztül)
Táblázat 2. A fajtán belüli két bika összehasonlítása az EPD koeficiensek alapján
A 2-es Táblázat értelmezése:
- Az A bikával megtermékenyített tehenek könnyebben ellenek a B bikával terményekyített tehenekhez képest, erre utal az A bika utódainak kisebb születési testsúlya is (2,5 font külömbség).
- A B bika borjai 1o fontal nehezebbek lesznek választáskor, ez gyakorlatban azt jelenti, hogy 1o font x 25 borjú x 4 éven keresztül x 1,5 USD fontonként = 15oo USD előny a B bika részére.
- A B bika borjai (hízómarhái) 25 fontal nehezebbek lesznek egy éves korukra, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 25 font x 25 hízómarha x 4 éven keresztül x 1,5 USD fontonként = 375o USD előny a B bika részére.
Az EPD indekszek fajtaspecifikusak, ezért közvetlenül csak a fajtán belüli bikák összehasonlítására alkalmasak. Például a hereford bika mely +50 WW nem egyezik meg a +50 WW értékű angusz bikával. Ebből kifolyólag adaptációs faktorok és koeficiensek lettek kmidolgozva minden EPD értékhez, és így, közvetett módon, össze lehet hasonlítani a más fajtájú bikákat is egymás között. A következő beszámolóban részletesebben bemutatásra kerul az EPD indeksz és az adaptációs faktorok alkalmazása és a külömböző fajták egymásközti összehasonlítása az egyes tulajdonságokra és EPD-re vonatkozóan.
Indekszek – összetett szelekciós segédeszközök
Jelentős számú egyesület, a fajtától függően, az EPD indekszek mellett egyéb indekszektet is alkalmaz. Mindezeknek hasznát vehetjük a kölönféle párosítási programok kidolgozásakor. Az indekszek numerikus értékek és egyes ekonómiai mutatók kalkulálásával vannak meghatározva, melyek öszhangban vannak az EPD értékekkel. Az indekszek mindég ekonómiai értékmutatókon alapulnak. A végtermékre vonatkozó indekszek magukbafoglalják az $értéket is, a választás utáni indeksz és a törzs értékére vonatkozó indekszek (Angusz) és a Terminális indeksz (TI) mely a szimentáli bikákat értékeli (keresztezéskor) amikor az angusz tehenekkel keresztezik őket, amikor az utódok értéke a minőségük meghatározott értéke alapján történik. Az Anya indeksze (Baldy Maternal Index – BMI$) a hereford fajta indeksze mely a jövedelem makszimalizálását szolgálja és a rotációs keresztezési program alkalmazásakor jelentős. Egyes tenyésztési egyesületek saját ekonomikai indekszeket dolgoznak ki.
A bika nevelői néha megtartják a jövedelem egy részét a bika eladását követően is. Egyes esetekben a megvásárolt bika az új tulajdons t illeti meg minden szempontból, van amikor pedig a bika értékesítése után az előállitótt spermából származó jövedelem egy részére szert tesz továbbra is.
Következtetés:
Az EPD koeficiens értékének figyelembevétele valamint a tözskönyv és a termelési eredmények melle meg kell nézni a jószágot élőben is, a keret, a jószág szívóssága, izmoltsága, a bordák kinézete és fekvése, stb mind jelentős paraméterek. A termelők, akik hozzájárulnak, hogy a bikájaik spermája piacra kerüljön, videófelvételeket és fényképeket mellékelnek a tenyészbikáikról a többi fontos adat feltüntetése mellett.
A termelők az aukciókon és piaci árúsításokon egyéb információt is szolgálhatnak a tenyészbikájukkal kapcsolatosan, mely nincs meg az adatbázisban, pl. herezacskó körméret, a törzs ultrahangos méréseinek eredményei, pillanatnyi testtömeg, stb.
Egy tenyészbika vásárlásakor nagysámú paramétert figyelembe kell venni a jó döntéshozás érdekében. Az EPD értékek és egyéb elérhető dokumentált szelekciós tulajdosnágogk és eredmények, valamint az egyed vizuális kritikus megtekintése nagy jelentőséggel bír.
A szöveget fordította és adaptálta
Tyírity Miroszláv, 2o24. június