Az előző anyagban beszéltünk az alappopuláció (referens populáció) változásáról időközben kijöttek az eredmények – április 1-én. A változások kisebb értékeket mutatnak azoknál amiket előláttak.
A CDCB a genetikai meghatározásokhoz bevezetett még két tényezőt, melyek nem voltak jelen az előző tervekben:
- A várható jövőbeni beltenyésztettség (EFI) becslésének frissítése egy újabb, ‘fiatalabb’ bázisra.”
- Az időbeli szórásváltozások korrekciójának frissítése.
Az beltenyésztési koeficiensről (rokonság mértéke) többet olvashatnak. Az Egyesült Államokban a tenyészértékeket annak függvényében korrigálják, hogy egy adott állatnál várhatóan mennyivel nő vagy csökken a jövőbeni beltenyésztettség. Ennek érdekében kiszámítják az adott állatra vonatkozó várható jövőbeni beltenyésztettséget (EFI – Expected Future Inbreeding). Az EFI azt az átlagos beltenyésztettségi szintet jelenti, amely akkor várható, ha az állatot a populációból véletlenszerűen kiválasztott egyedekkel párosítanák. Ezután az állat EFI-jét összehasonlítják a teljes fajta átlagos EFI-jével, amelyet egy referenciapopuláció (apappopuláció) alapján határoznak meg. A tenyészértékeket ezt követően korrigálják az állat EFI-je és a fajta átlagos EFI-je közötti különbség (állat EFI – fajta EFI) alapján. Azoknak az állatoknak, amelyek szorosabb rokonságban állnak a fajtával, magasabb az EFI-jük, így az ő tenyészértékeiket (PTA) csökkentik. Ezzel szemben azoknak az állatoknak, amelyek kevésbé rokonok a fajtával, alacsonyabb az EFI-jük, ezért az ő tenyészértékeiket (PTA) növelik.
A rokonság (beltenyésztettség) miatti korrekció kulcseleme az az érték, amelyet a fajta átlagos EFI-jeként használnak. Öt év alatt, 2015 és 2020 között, a tehenek EFI-je 7,5%-ról 9,4%-ra emelkedett. Az új, 2025 áprilisi számítások során ezt az új, 9,4%-os fajtaátlag EFI-t alkalmazzák, amely megfelel az új referenciapopuláció átlagának. A fajta átlagos EFI-jének növekedésével csökken az egyes állatok EFI-je és a fajtaátlag közötti különbség. Ez azt jelenti, hogy az inbriding miatti korrekció az adott állat tenyészértékére (PTA) kisebb, így annak végső tenyészértéke magasabb lesz.
Arról, hogy milyen a termelésre vonatkozó negatív hatása a beltensésztésnek, már beszámoltunk az előző leírásokban.
A lényeg a következő: A 2025 áprilisában frissített referenciapopuláció magasabb átlagos EFI-értékének használata a korábbihoz képest csökkentette a beltenyésztettség negatív hatását, és növelte a tenyészértékeket. Ennek eredményeként a tenyészértékek átlagosan magasabbak lettek, mint amit az adatbázisváltás után eredetileg vártak.
Más szóval: a tejtermelésre vonatkozó tenyészérték (PTAM) esetében 750 (lbs) fontos csökkenést vártunk, de az átlagos csökkenés végül csak körülbelül 650 font lett.
A második bevezetett változás a standard szórások időbeli „növekedésének” (pontosabban: „szélesedésének”) igazítására vonatkozik.
A standard szórás egy olyan mérőszám, amely megmutatja, mennyire térnek el az egyes állatok a termelési tulajdonságok (mint például a tej, zsír vagy fehérje mennyisége) tekintetében az átlagértéktől. Minél nagyobb a standard szórás, annál nagyobb a különbség a legjobb és leggyengébb állatok között. Idővel, ahogy az állatok genetikai termelési értéke (például tejtermelés) növekszik, ezzel együtt „szélesedik” az eredmények eloszlása is – azaz a legjobbak és a leggyengébbek közötti különbség nő, így a standard szórás is emelkedik. Az előző években, amikor a bázisváltás és a szóráskorrekció történt, minden tulajdonság (tej, zsír, fehérje) ugyanazzal a módszerrel lett igazítva. Ezenkívül minden fajta ugyanazokat az értékeket használta – konkrétan a holstein fajtára vonatkozó értékeket, mivel ez a legelterjedtebb tejelő fajta.
2025 áprilisától kezdődően:
- A tej, zsír és fehérje külön-külön kerülnek korrigálásra, mivel ezen tulajdonságok standard szórásai nem növekednek ugyanabban a tempóban.
- Minden fajta saját értékeit használja, nem pedig a holstein értékeit. Például a Jersey tehenek különböző korrekciókat kapnak, mint a Holstein.
Gyakorlatilag a Holstein fajtánál a zsírra vonatkozó tenyészértékek változtak a legnagyobb mértékben. A zsír PTA értékeit 0,042-es faktorral bővítették a mostani, magasabb zsír standard szórás miatt. Ennek eredményeként a bázisváltás miatti csökkenés a tenyészértékekben kisebb volt, mint várták (a várt zsír PTA csökkenés 44 lbs volt, de a tényleges csökkenés 39 lbs lett).
Összegzésül – a rokonság figyelembe vétele a párosítások során fontos! Minden olyan változtatás, amelyet a rendszer kiértékelésében említettem, azért történt, hogy a genetikai potenciál értékelése pontosabb legyen. Egy meghatározott mértékű változást (csökkenést) vártunk az új, 2025 áprilisi genetikai értékelésekben, de kellemesen meglepődtünk, hogy ezek a változások nem olyan nagyok, mint előre jelezték.
Sok állatnak magasabb TPI értékei lesznek, mivel az adatbázis váltása nem volt olyan kifejezett, mint azt korábban bejelentették. Átlagosan a TPI értékek körülbelül 70 ponttal fognak növekedni, a legnagyobb növekedések azoknál az állatoknál lesznek, amelyek már magasabb TPI értékekkel rendelkeznek.
A bázis 2o25. áprilisi öszes véltozását az alábbi linken találhatják meg
Fordította és adaptálta
Tyírity Vladan
2o25. Április