A tejelő tipusú szarvasmarha szelekciója a tenyészértékre alapozott. A jószágok genetikai potenciálja, vagyis a genetikai érték meghatározása érdekében alkalmazzuk. Valójában azt határozzák meg, hogy jobb lesz e az utód a szülőknél. A tenyészértéket két féleképpen tudjuk kifejezni:
- PTA – Predicted Transmitting Abilities (eng) – az átörökítés előrelátása
- EBV – Estimated Breeding Values (eng) – meghatározott tenyészérték
A szelekció különfléle módszerei a genetikai érték meghatározása érdekében ezen két formát alkalmazzák. Az USA-ban a tejelő tipusú szarvasmarhák esetében minden fajtánál a PTA (az átörökítés előrelátása) alkalmazzák a tenyészérték meghatározására. Pontosabban, az értékeket az alappopulációs átlaghoz hasonlított – és + értékek formájában fejezik ki. Ez a módszer érthetően ábrázolja, hogy a megadott esetben az egyed valamely tulajdonsága az alappopuláció értékét meghaladja, vagy attól gyengébb értéket mutat, avagy érthetően tükrözi azt, hogy az utódok jobbak vagy gyengébbek lesznek, a szemlélt tulajdonságok alapján (pl. tejelékenység, marmagasság, teermékenység, hasznos élettartam, stb).
Az alappopuláció meghatározása
A tenyészérték meghatározásához először szükség van az alappopuláció egyes paraméétereinek meghatározására, az úgynevezett “nulladik pont”. Ugyanis ezen értékekhez hasonlítjuk majd minden egyed megfelelő értékeit, ezt másnéven még “alap középértéknek” is hívják. Az amerikai tesztekben a bikák, tehenek és üszők esetében (progén és genóm tesztek) a nulladik pontot a 2o15-ös tehénállomány értékei alapján határozták meg és a mai napig is ez van alkalomban.
A holstein fajtára vonatkozó legfontosabb nulladik pontok (alappopulációs középértékek) az alábbi táblázatban találhatóak:
Az alappopulációs értékek változása
Ahogyan azt már elmondtuk, az egyes tulajdonságokra vonatkozó tenyészértekek a populáció alapértékéhez hasonlított deviáció (eltérés) formájában vannak kifejezve. De mivel az új generációk genetikai előrehaladása jelen van (a következő generációk általában felülmúlják a szülők átlagértékeit) növekszik a tenyészérték is. Ebből kifolyólag az USA-ban 5 évenként a nulladik pontokat felülbírálják és meghatározzák (korrigálják) az új populációs átlagértékeket. Ha ezt nem vennék figyelembe, akkor pépdául az 1985-ös állomány tenyészértékeit nem tudnánk reálisan összehasonlítani (PTA értékek) a mai állomány értékéve, a nagy külömbségek miatt, ugyanis az értékek a szelekció révén folyamatosan növekednek. Az adatbázis ily módú periódikus frissitését “az alappopuláció váltosása” néven ismerjük, és gyakorlatban az újabb generációk “nulladik pontja” meghatározását jelenti paraméterenként. Az USA-ban az holstein értékmérő tulajdonságainak alappopuláció változtatására (frissítésére) 2o25 áprilisában kerül sor. Ez azt jelenti, hogy a 2o15-ös átlagértékeket az öt évvel későbbi (a 2o2o as születésű tehenek) átlagértékekre frissítik.
Miért változnak a tenyészértékek az alappopulácios értékek változtatását követően?
A genetikai fejlődésből kifolyólag, a 2o2o-ban született tehenek értékmérő tulajdonságainak átlaga jobb (magasabb) mint a 2o15-ben született tehenek populációs átlaga. Ez a két periódus közti értékváltozás valójában a fiatalabb generáció tenyészértékének javulását – változását fejezi ki. Példaképpen az alábbi ábra mutatja a tejelékenység 5 éves szintű folyamatos változását.
Mivel a tenyészértékeket az populációs alapértékekhez mért eltérések (- , +) formájában fejezzük ki, az új nulladik értékek meghatározása (alappopulációs változás, általában magasabb értékek) ezen tenyészértékek nagyságának változásához is vezet, azaz azon eltérések kisebbnek lesznek – tenyészérték csökkenés (annak ellenére, hogy a tenyészbika minősége valójában továbbra sem változik). Példa az alábbi ábrán:
Miért csökkennek a tenyészértékek?
Alappopuláció A bika tenyészértéke
A 2o25 áprilisában megtörténendő korrekciókra vonatkozó tenyészérték
A Táblázat értelmezése:
- A táblázatban a pozitív értékek (pl. tej +750lbs) a táblázatban azt jelentik, hogy a a bika tenyészértékét a tejhozam esetében ezzel az értékkel kell csökkenteni.
- Azon tulajdonságok esetében, melyeknél az alacsonyabb tenyészérték a kívánatosabb (pl. szomatikus sejtszám – o.1), a bika tenyészértéke a megadott pontszámmal növelendő.
- A Táblázat azt mutatja, hogy a DPR átlagérték o.2-vel alacsonyabb lesz. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tenyészérték ezt a paramétert illetően o.2-vel növelni kell. Ebből kifolyólag a bika, melynek tenyészértéke most mondjuk -1.o, az adatbázik frissítése után -o.8 lesz. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 2o2o-ban született tehénpopuláció termékenysége roszabb a 2o15-ben született tehenekhez képest.
A genetikai fejlesztés
Az adatbázis változtatása egy rekalibráció (a genetikai minőség marad, de a mérce változik), ez egyidejűleg az elért genetikai előrehaladás tükre a holstein populációban az öt éves ciklust figyelembevéve.
Fordította és a szöveget adaptálta
Tyírity Vladan
2o25. Február