2020 április 7-én a tejes fajtájú szarvasmarhákat illetően az amerikai genetikai evaluációs adatbázis meg fog változni.
A tejes fajtájú szarvasmarhák tulajdonságai az Egyesült amerikai államokban öt éves periódusonként vannak kimutatva átlagérték formájában, ez a gyakorlat 198o óta aktív. Az utolsó “nulla értékek”-átlagos értékek, 2o15-ben lettek kalkulálva. Akkor a 2o1o-es évben született tehenek értékmérő paraméterei lettek figyelembe véve.
A 2020 év áprilisában az új “nulla érték” kerül használatba, amelyhez a 2015-ös évben született tehenek értékmérő paraméterei szolgálnak majd alapul az átlageredmények kiszámolásához. Az utolsó öt éves periódusban a holsteinfríz tehenek minden paramétere esetében genetikai előrehaladás volt észlelhető, egy paraméter kivételével. A Táblázat 1 ábrázolja, hogy mekkorák a különbségek a 2o1o-es és a 2o15-ös évet illetőleg, az egyes értékmérő paraméterek az előrelátott örökölhetőség szempontjából.
Táblázat 1
A Táblázat 1 értelmezése
- Minden értékmérő tulajdonság esetében az örökölhetőség lehetőséget illetően korrigálva lesznek az értékek az új átlageredményekkel összhangban. A “nulladik értékek” növekednek vagy csökkennek a táblázatban megadott értékek mértékével.
- A 25 követett értékmérő tulajdonságból 24 javult, a típus nem volt figyelembevéve.
- Az ellési bénulásra vonatkozó ellenállás az egyedüli paraméter ammelyen nem sikerült javítani, sőt csökkent az eredmény. Így, az populáció átlagára vonatkozó jövendőbeli ellési bénulásra vonatkozó ellenállóság örökölhető tulajdonsága alacsonyabb lessz -o,6%-al.
- Ha a tejes fajták között összehasonlítjuk a genetikai előrehaladást a Termelési idő/Hasznos élettartam paraméter kapcsán, látható, hogy a Holstein populáció fejlődött legtöbbet.
- A holsteinfríz populáció az egyedüli amelynél mind három paraméter (lányok vemhesülése, tehenek fertilitása, lányok fertilitása) javult.
Milyen mértékben befolyásolják az egyes paramétereket a genetikai és milyen mértékben az egyéb külső (paragenetikai) tényezők?
Az őrőkőlhető (genetikai) előrelátott érték a megadott paraméterek szempontjából (Táblázat 1) az elért genetikai változás felét teszi ki, ugyanis minden állat a genetikai állományának csak felét örökíti át az utódra, a másik fél a másik szülőtől származik. A Táblázat 2 bemutatja az össz (fenotípus) külömbséget a 2o1o és a 2o15 populációs paraméterenkénti átlagok között. Ugyanakkor megfigyelhető az is, hogy mekkora hatással bírnak az örökítő (genetikai) tényezők, valamint a külső (paragenetikai) tényezők.
Táblázat 2
A Táblázat 2 értelmezése
- A paragenetikai faktorok negatívan hatottak ki a kövezkezö paraméterekre: termelési idő, szomatikus sejtszám, lányok fertilitási indexe.
- A paragenetikai faktorok pozitívan hatottak ki a kövezkezö paraméterekre: tehenek fertilitási indexe, lányok vemhesülése.
- A termelési paraméterek növekedése a populációban: tejtermelés, tejzsír és tejfehérje tartalom (nagyrészben genetikai hatás alatt állnak). A tejtermelés 9o%-ban a tejzsír és tejfehérje tartalom viszont 6o%-ban genetikailag befolyásolt.
- Mind a hat metabolikus betegség iránti ellenállóképesség paraméterei pozitívak, annak ellenére, hogy a paragenetikai tényezők negatívan hatnak ki a ketózis iránti ellenállóképességre, masztitisz iránti ellenállóképességre, oltógyomor diszlokáció iránti ellenállóképességre, míg az ellési bénulásra a genetika van kihatással.
Összegzés:
A genetika továbbra is jelentős kihatással van a termelési eredményekre. Azesetben amikor a takarmányozás, tartástechnológia és menedzsment (paragenetikus faktorok) magas szinten vannak, mint Amerikában, akkor a termelés növekedésére a genetikai faktorok nagy kihatással vannak, ami a tejtermelés eletében akár 9o%-ot is kitesz. Ezen szöveg tudományos munkán alapszik: CDCB April 2020: Genetic Base Change By H. Duane Norman, Paul VanRaden and George Wiggans. Az egész szakmunka ITT vehető át.
Tyírity Vladan