A levegő hőmérséklet és a páratartalom indeksze

Az előző szöveg. A hőmérséklet és a páratartalom indeksze (THI) a 9o-es évektől van alkalmazásban.

A levegő hőmérséklete és a páratartalmának közös hatását veszi figyelembe, annak érdekében, hogy a hőstressz hatását pontosabban meg tudjuk határozni az állatoknál. A különböző termelési kategóriáknál eltér a THI értéke, mely hőstresszet okoz. A THI indekszet elsősorban a tejtermelő és a húshasznosítású szarvasmarháknál alkalmazzuk. A tehenek érzékenyek a hőstresszel szemben és az kihatással van a termelésre és a végtermékek minőségére egyaránt. Ez annak a köveazért jelentkezik mert az állat jelentés mennyiségű energiát használ fel a testhőmérséklet regulálására, ahelyett, hogy ezt a termelésre tudná fordítani.

A hőstressz több tényezőtől függ, mint a levegő hőmérséklete, a páratartalom, a szoláris sugárzás, a légáramlások, csapadékok, stb. A legnagyobb hatása mégis a hőmérsékletnek (T) és a levegő páratartalmának (RH, százalékban kifejezve) van. Leginkább a következő formula segítségével számolhatjuk ki a hőstressz  indekszet:

THI =0.8*T + RH*(T-14.4) + 46.4

 

A levegő páratartalma azért fontos paraméter, mert a jószág a magas párataltalom esetén nehezen tudja leadni a felesleges testhőt lélegzéssel és a bőrön keresztül. A szarvasmarhák jól tűrik a magas külső hömérsékletet abban az esetben, ha a levegő páratartalma nem magas, ugyanis ekkor könnyen izzadnak és ilymódon adják le a felesleges testhőmérsékletet. Ennek ellenében, amikor magas a levegő páratartalma, a hő leadása nagymértékben gátolt.

Az első vizsgálatok az 5o-es években folytak a Misuri Egyetemen, amikor a THI 71 határértéket határozták meg a hőstressz definiálásához, ami azt jelenti, hogy a THI 71 feletti értékek már hőstresszet jeleznek.

A hőstressz mértéke a következő három kategóriára osztható:

Enyhe (THI 72-79)

Erős (THI 8ö-89)

Nagyon erős (THI 9o és az felett)

Figyelembevéve a mai szarvasmarhák termelékenységét és intenzívebb takarmányozását, nyilvánval, hogy azok sokkal magasabb hőstressznek vannak kitéve mint az 5o-es években vizsgált szarvasmarhák. A minapi kivizsgálások eredményei arra utalnak, hogy manapság a szarvasmarhál THI 68 és azon felüli hőstressznek vannak kitéve. Amikor a THI értéke meghaladja a 72 THI értéket, a szarvasmarhatelepen jelentős mértékben romlanak a reprodukciós paraméterek, elsősorban a koncepció sikeressége (csökken a vemhesedési százalék). Amikor a THI meghaladja a 78-at, a tejtermelés jelentősen csappan. Amikor meghaladja a 82-őt, nagymértékű termeléskieséssel és akár elhullásal is kell számítani. A THI azomban nem alkalmas arra, hogy kimutassuk a felhalmozódott hőmérséklet mértékét, pl. a pár napig tartó erős hőstressz esetén. Ennek ellenére a THI mégis megbízható és jelentős módszer, melynek segítségével  a telepen felmérhetjük a hőstressz hatását. Mindég az alacsonyab értékeket kell figyelembevenni, mint határértékeket, a hőstressz meghatásrozásakor.

Annak ellenére, hogy a THI kategóriákra osztott, figyelembe kell venni a domináns lokális éghajlati viszonyokat, melyek jellemzőek a telepen, és ily módon az kalkulált értékeket pontosabba értelmezhetjük. A globális felmelegedés, a légszennyezés és egyéb kedvezőtlen hatások nyilvánvalóan kihatnak a stressel szembeni toleranciára, és ebből kifolyólag a THI táblázat is idővel változni fog. Az Android és az iOS aplikációkat dolgozott ki a hőstressz ingyenes kiszámítására, ilymódon a farmernak megkönnyítik a dolgát, ugyanis minden pillanatban követni tudja a höstressz mértékét a telepen, az istálóban, stb

A következő leírásban a hőstressz negatív hatását elemezzük a tejtermelés és tejminőség szempontjából

 

A szöveget fordította és adaptálta
Solája Katarína

2o22 Áprili