A hőmérséklet és a páratartalom indeksze (THI) a 9o-es évektől van alkalmazásban.
A globális felmelegedés negatív kihatással van a mezőgazdasági termelésre, de az állattensésztésre elsősorban. Viszont, a magas hőmérséklet a világ különböző részén élő állatokra nem egyforma kihatással van, ugyanis eltér a termelés módja és a klima is. A közvetlen hatása mellett a globális felmelegedés közvetett hatásokat is idéz, a talaj termőképességén, a viz elérhetőségén, megtermett gabona mennyiségén és a patogénok cirkulációján keresztül. A tropikus éghajlatt mellett, ahol egyébként is gond a magas hőmérséklet, a szubtropikus, mediterán éghajlatot fogják érinteni legjobban a változások., ugyanis itt az állatok évente 3-5 hónapon keresztül ki vannak téve a hőstressznek. A másik kedvezőtlen tényező a magas létszám a nagy hozamú szarvasmarha telepeken, ezeken az éghajlati övezeteken. A legelőn tartott jószágokat is érintik az éghajlati változások, ugyanis közvetett módon a vegetáció és az elérhető víz mennyisége csappan.
A kedvezőtlen magas hőmérséklet és magas páratartalom együttes hatása a szarvasmarhákra negatív, ugyanis nem tudják leadni a felesleges hőt. Az ilyen állapotot hőstressznek nevezzük, mely egyaránt rongálja az állatok jónlétét és a termelékenységüket is, mint a tejtermelő, mint a húshasznosítású fajtáknál. A hőstressz hatás alkalmával csökken a szárazanyagbevitel ugyanis csappan az étvágy, növekszik a viz bevitel, kedvezőtlenné válik a tápanyagok felszivódása az emésztőrendszerből és ily módon jelentős mértékben csökken a jószág termelése.
Mivel a hő és a páratartalom közösen hat, a hőstressz rizikót a teheneknél a hőmérsékleti-páratartalmi indeksz segítségével fejezzük ki – THI (temperature-humidity index).
A tejtermelésre orientált teheneknél, a klímaváltozás nagy kihatással van a tej beltartalmára. Ily módon a magas hőmérséklet a sajt termelésre is kihatással van. Változik a sajt randmánja és vegyi összetétele, elsősorban azokra a sajtokra vonatkozik ez, melyek nyers, nem paszrőrözött, nem standardizált tejből készülnek.
A hízómarhák esetében a hőstressz kissebb jelentőséggel bír mint a magas tejhozamúaknál, ez azzal magyarázható, hogy a hízó marhák toleranciája magasabb a hőstresszel szemben (THI szempontjából). Ez az alacsonyabb metabolikus aktivitásnak köszönhető és ily módon kevesebb testhőmérséklet keletkezik. Mindennek ellenére a hízómarhák is kompenzálják a hőstresszet, lihegnek, izzadnak, vizelnek, csökkentik aktivitásukat és mozgásukat, többet isznak, kevesebbet esznek. A táplálék felvétel inkább a nap kevésbé meleg fázisaiban történik. Ezen változások miatt metabolikus zavar áll be és a bendő acidózis sűrűn jelentkezik. A főbb eredmények a növekedés csökkenésében és a reprodukciós paraméterek csökkenésében mutatkozik mindkét nemnél.
Az USA-ban a hőstresszből származó károk a tejtermelési szektort érintik legjobban és 897 millio dollárt tesznek ki, míg a husiparban 369 millió dolláros károkkal számolnak. A következő néhány beszámolóban a hőstreszz és annak következményei lesz a fő téma a tej és hústermelésű szarvasmarhaállományokban, valamint annak hatása a reprodukcióra. Folytatás ITT
Forditotta és adaptálta
Solája Katarína
2o22 Április