A holstein tehenek kondíció becslése

A tehénfajták között a kondíció becslése (KB) a holstein fajtánál kezdődött, majd a későbbiekben kiterjedt a többi fajtára is (tej, hús és vegyes hasznosítású fajták).

Több féke kondícióbecslési metódus ismert, de leginkább az amerikai program alkalmazott, mely Penszilvániában alakult ki.  Ezen kondícióbecslési program szerint a tehenek 5 pont rendszer alapján vannak osztályozva tápláltságuk (kondíció) alapján (1 pont – alultáplált sovány tehén,  5 pont – túltáplált elhízott tehén). A tejes hasznosítású fajták KB figyelembe veszi a laktáció fézisát és a pillanatnyi optimális kondíciót a termelés fázisától és magasságától függően, ugyanis az energiametabolizmus nagymértékű intenzitása miatt nagy hangsúlyt kell fektetni a meglévő energiarezervára és a termelés egyes fázisainak  energiaszükségleteire.

A KB célja, hogy a tehenek a termelés stádiumától és a termelés maasságától függően moptimális testi kondícióban legyenek. Ezt elsősorban a takarmányozás által tudjuk korrigálni, többlet takarmányozással, vagy takarmány megvonással, annak érdekében, hogy a kondíciós hiányosságokat korrigálhassuk és optimális kondícióba hozzuk az állatot, ugyanis csak akkor biztosíthatunk kifizetődő termelést.  A laktáció alatt a kondíció optimális értékei hozzájárulnak ahoz, hogy  csökkent számú tehén szenvedjen metabolikus problémáktól (ketózis, tejláz, stb), és az ezen állapothoz kapcsolódó komplikációk aránya is csökken (méhlepény visszamaradás, oltógyomor csavarodás, méhgyulladás, stb.). Az optimális kondícióban lévő teheneknél jobb a hasasodási arány, hosszabb az élettartam és ezáltal a tejtermelési genetikai potenciáljukat jobban ki tudják használni.  Emellett a KB az állatjónlét felmérésének is szerves részét képezi.

A testtájak melyek fontos becslési pontokat képeznek

A KB alkalmával két fő testtájat kell elsősorban figyelemmel kísérni:

  1. A medence táj – farok tő, csípő és az ülő gumók
  2. A háti táj – a kereszt táj és a keresztcsigolyák nyúlványai

A KB, vagyis a testi rezervák mennyiségének felmérése, szemmel történő megfigyelésen és kézzel történő tapogatáson alapul. Elsősorban a nézés és megfigyelés a fontos és eggyes kételyek esetén tapintással is meggyőződhetünk a tényleges állapotról. A KB olyan helyen kell elvégezni, ahol megfelelőek a látási viszonyok. A kondíció ertékének (pontszámokkal van kifelyezve, 1-5) pontszámbeli kifejezésekor nem vesszük figyelembe a tehén laktációs (termelési) fázisát, de viszont amikor meghatározásra kerül, hogy az osztályzatban kapott pontbeli érték optimális e,  nagy hangsúlyt kell fektetni a laktásió stádiumára és a termelés szintjére egyaránt. A teheneket a termelési ciklus folyamán több alkalommal kell osztályozni, a laktáció alatt, szárazonállás alatt, valamint a tenyészüszőket sem kell szemelől veszíteni. A KB folyamata magábafoglalja a tehén szemlélését, jobb oldalról, amikor is az ülőgumó és a csípő közti elképzelt vonalat kell vizsgalni, mint referens pontok közti teret. A vinal lehet enyhén horpadt, U betűre emlékeztetve (3.25 pont vagy az felett), vagy erősen horpadt, V betúre emlékeztetve (3.o pont vagy alatt).

Azesetben a az ülőcsont és a csípő közti elképzelt vonal V betűre emlékeztetve behorpadt, a tehenet hátulsó nézetből is meg kell szemlélni, különösen a csípőgumók lekerekedettségét kell megfigyelni. Amennyiben a csipő lekerekedett alakú a kondíció értéke 3 pont (Kép 1), ha szögletes kinézetű, akkor a kondíció értéke 3 pont alatt van. Ezután az ülőgumó kinézetét kell elemezni. Amennyiben az lekerekedett kinézetű, a kondíció értéke 2.75 pont (Kép 2), amennyiben vékony hájréteggel fedettek a kondíció értéke 2.5 pont, ha viszont kifejezetten szögletesek és nincs rajtuk hájréteg, a kondíció értéke 2.5 pont alatti (Kép 3). Ha az ülőgumó 2.5 alatti értékre utal, a kondíció további meghatározása a keresztcsont csigolyáinak vizszintes nyúlványait kell elemezni. Azesetben ha ezek a nyúlványok hullámosan sorakoznak és a csigolyák fele jól látszik, a kondíció értéke 2.25 pont, ha a csigolyák három negyede jól látható, a kondíció értéke 2.ö, és végül, ha az egész csigolyák láthatóak, a kondíció értéke 2.o pont alatt van (Kép 4).

 

Kép 1. Kondíciós érték = 3.o Kép 2. Kondíciós érték =2.75 Kép 3. Kondíciós érték = 2.5 Kép 4. Kondíciós érték < 2.5

Amennyiben a vonal kinézete U betűre emlékeztet, folytatni kell a szemlélést. Ilyen esetben a kereszt és a farok ligamentumot figyeljük, amennyiben azok jól kirajzolódnak a kondíció értéke 3.25 (Kép 5). Amikor a kereszt ligamentum jól látszódik a farokligamentum viszont csak részben, a kondíció értéke 3.5 pont (Kép 6). A 3.75 kondiciós pontszámot akkor ítéljük oda, ha a kereszt ligamentum alig észlelhető a farok ligamentum viszont nem látható (Kép 7). Amikor egyik ligamentum sem látható és a csípő és az ülőgumó közti terület telített, nem horpadt kinézetű, majdnem egyenes felületű, a kondíció értéke 4.o (Kép 8). Ha ezek a jelek mellet a keresztcsont vízszintes nyúlványaik még észlelhetőek, a kondíció értéke 4.25. A 4.5 kondíció érték akkor odaítélendő, ha már az ülőgumók nem láthatóak, továbbá a 4.75 kondíció pontszámról akkor beszélünk ha mindez mellett mér a csipőgumók sem láthatóak a nagymértékű háj miatt  (Kép 8).

  Kép 5. Kondíciós érték = 3.25     Kép 6. Kondíciós érték =3.5 Kép 7. Kondíciós érték = 3.75

 

Kép 8. Kondíciós érték > 4.00

 

A kondíció javasolt értékei a termelés fázisain keresztül:

Ahogyan az már említésre került a KB lényege, hogy a tehenet opimális kondicióban tarthassuk a termelés fázisától függően. A tranzíciós periódus, mely magábafoglalja az ellés előtti három hetet, valamint az ellés utáni egy hónapot. Amikor az üszők és a tehenek jól elő vannak készítve az elkövetkező laktációra, és optimális kondícióval indulnak (3.25-3.75), általában könnyebben ellenek. Az ellés nagy stressz a tehén számára, és ennek csökkentése nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a a tehén az ellést követő első órákban nagyobb mennyiségű szárazanyagot konzumáljon és így a laktáció első fázisában a negatív energetikai bilansz minimalizálódik. Ennek eredményeként makszimalizálódik a tejtermelés a laktációs pikk kezdetén, csökken a metabolikus rendellenességek aránya, valamint az egészségügyi komplikációk száma, továbbá megkönnyebbül a tehenek következő ciklusába valo bekapcsolódása.  Az optimális kondíció biztosítása megkönnyítí az esetleges egészségügyi problémák feltárását. Ideális volna ha a teheneket havi szinten tudnánk KB alá vetni, ami ritkán kivitelezhető nagyobb tehéntelepeken. Ezért az a javaslat, hogy a teheneket termelési fázisonként becsüljük fel (apasztás, ellés, tranzíciós periódus vége-az ellést követő 3o nap, első megtermékenyítéskor-kb. 7o nappal ellés után, hasassági vizsgálatkor és végül 6o nappal apasztás előtt.

Szöveget előkészítette és fordította

Boskovity Dusán