A TEJTERMELŐ TIPUSÚ TEHENEK REPRODUKCIÓJA – BEVEZETŐ

A tehéntelepen a reprodukció képezi a menedzsment legfontosabb részét.

A tehéntelepen a reprodukció képezi a menedzsment legfontosabb részét. A tejtermelés szintje közvetlenül függ a jószágok reprodukciós paramétereitől, főleg az intenzív termelésben. Ezért sokszor hallani azt a szólást, hogy a reprodukció a telep motorját képezi. Amellett, hogy a motorja, a legnagyobb kihívásnak is számít a farmer számára. Genetikailag, a reprodukciós tulajdonságok enyhe negatív korelációban állnak a tejtermeléssel (-o,23). Annak ellenére, hogy a koreláció gyönge, a több évtizedes szelekciós munka a tejtermelés növelésére negatívan hatott ki a reprodukciós paraméterekre, főleg a holstein populációkban. A globális szelekció negatív hatása mellett a reprodukciós paraméterekre a gyakorlatban leggyakrabban negatív kihatással vannak a különféle menedzsmenti hibák. Ily módon, gyakran jelentkezik az úgynevezett “nutritív sterilitás”, mely nem kielégítő takarmányozás esetén lép fel. Továbbá, gyakori az “szervezési sterilitás”, mely az üszők nem megfelelő nevelésének következménye, vagy a tranzíció periódusa alatt fellépő hibák okozzák, az ösztrusz nem figyelembevétele, korai vagy kései megtermékenyítés, vagy a megtermékenyítési technika hibás kivitelezése, stb. A “nyári sterilitás” a magas hőmérséklet hatására és a hőstressz következtében lép fel. Ennek hosszútávú negatív kumulatív hatása van a nemi szervek működésére, mely akár 3 hónapon keresztül hathat, a környezeti forróság normalizálódása után. A sterilitás akkor is kialakulhat, ha a teheneknek nincs elegendő komfor biztosítva, nem kielégítő tartási feltételek mellett. Legritkábban jelentkezik sterilitás betegség következtében, de leggyakrabban emberi mulasztások miatt. Mindebből következtethető, hogy a takarmányozás, a nevelés feltételei, a menedzsment és a munka megszervezése, kulcsfontosságú szerepet játszanak a jó reprodukciós paraméterek biztosításánál. Ezért, a mai farmernak a termelés mindezen szakaszait jól kell ismernie és az esztrusz kimaradása esetén, az ellést követő 3 hónapban au állatorvost konzultálja. Az állatorvosi intervenció halogatása jelentős károkat okozhat a termelésben, főleg ha a jelenség szisztematikusan fordul elő a telepen, nem pedig csak ritka egyedi esetek formájában.

A modern reprodukciós technológia megköveteli, hogy a reprodukciós funkciókat tervszerint és metodikusan kövessük, azokat ellenőrözzük és stimuláljuk. A reproduktív fiziológiának nagy jelentősége van és a következő beszámolókban a tehéntelep reprodukciós mutatóit elemezzük, külömböző protokolok alkalmazását diszkutáljuk. A folyamat jobb megértése érdekében elsőként a tehenek nemi szerveinek felépítését és működését elemezzük.  

A NEMI SZERVEK ANATÓMIÁJA ÉS A TEHENEK NEMI HORMONJAI

Anatómia

A tehén nemi szervei: két petefészek (ovarium), két petevezeték (oviductus), méh (uterus), hüvely (vagina), ajak (vulva) és csikló (clitoris). A belső nemi szervek (petefészkek, petevezetékek, méh) széles jobb és bal szallaggal vannak felfüggesztve a has/medence üreg dorzolaterális részéhez.

A petefészkek ovális alakúak és szilványi nagyságúak. A petefészkeken találhatóak az oogóniák (diploid számú kromozómákkal), melyekből mitotikus és mejotikus osztódással jön létre az érett petesejt. Az oogóniák mellet a folikususok és sárgatestek is itt jönnek létre és helyezkednek el. A folikulusokban fejlődik ki az oocita és itt termelődik az ösztrogén. A sárgatest a folikukusok (tüsző) hasadása után alakul ki, amikor megtőrtént az ovuláció, és a sárgatest a progeszteron termeléséért felelős. A teheneknél általában egy preovulatorikus folikulus fejlődik ki , és ennek helyén majd egy sárgatest jön létre, ugyanis a tehenek unipáris állatok (általában egy borjat ellenek).

A petevezetők páros, csőszerű nemi szervek, melyek kapcsolatot képeznek a petefészek és a méh között. Feladatuk, hogy befogadják a tüszőrepedés után kiszabadult petesejtet, a spermatozoidás kapacitációjában (érésében) is közrejátszanak, a petevezeték utolsó harmadában történik a megtermékenyülés és az embriogenézis is itt kezdődik el, innen az embrió a méhbe jut.

A méh a hasüreg felső részéhez van rögzítve a szélesz méhszallagokkal és a petevezetékek a méhszarvba torkollanak. A teheneknél a méh kétszarvú. A két szarv a méh testébe torkollik, mely a méhnyakon keresztül (cervix) a hüvelyhez kapcsolódik. A méh szerepe többféle, az ejakuláció helyétől a sperma továbbítása a petevezetékekhez, a sperma egy részének és az elhalt spermatozoidák reszorbálása, az embrió befogadása és a gesztáció alatti fejlődés és beágyazódás biztosítása, az ellés lefolyásának biztosítása-kontrakciók (a borjú, magzatvíz és a magzatburkok kinyomása), az ösztrusz tartamának regulálása (az endometrium prosztaglandin hormont termel, mely feloldja a sárgatestet és megíndítja az új ciklust).

A hüvely egy csőszerű izmos szerv, mely a méh és a külvilág között képez kapcsolatot, és a medenceüregben helyezkedik el. A hüvely az ajkakba torkollik. A hüvely ventrális részén található a húgyvezeték kijárata. A hüvely feladata, hogy a hímvesszőt ejakulációra stimulálja, közrejátszik az ellés folyamán.

A külső nemi szervek közé soroljuk a hűvelytornácot (vestibulum vagine), ajkakat (vulva), csiklót (clitoris) és a vesztibuláris mirígyeket (glandulae vestibulares).

Hormonok

A belső elválasztású mirígyek hormonokat termelnek és a véráramba juttatják őket. A vérkeringésen keresztük jutnak el azokhoz a szervekhez és szövetekhez melyeken kifejtik hatásukat. A nemi ciklust a primáris reprodukciós hormonok regulálják. Közvetlenül kihatnak a nemi funkciókra, hatásukat a női nemi szervein és annak szövetein fejtik ki. Alapvető feladataik kőzé tartoznak az alábbi folyamatok regulálása:

  • A nemi érés
  • Nemi ciklus
  • Ivarzás
  • Hasasság fentartása
  • Ellés beindítása

A nőnemű állatoknál a hipotalamus, a hipofízis és a gonádok termelik a reprodukcióért felelős hormonokat. Ezek a hormonok 3 csoportra oszthatóak és visszajelzési hatásuk van.

–Felszabadító hormon  – a hipotalamusz terméke és a fő funkciója, hogy az adenohipofízisben történő hormontermelést szabályozza – GnRH.

  • Gonadotropinok – az adenohipofízis termékei és direkt kihatnak a gonádok működésére, továbbá regulálják a gametogenézist és a női nemi hormonok termelését – FSH, LH, prolaktin, placentáris PMSG.

FSH – az ovariális folikulusok fejlődését regulálja és stimulálja az esztrogén termelését

LH – a petesejt beérésére hat ki, serkenti a proteolitikus enzimek termelését, melyek a petesejt kiszabadulását segítik elő a folikulusból

Prolaktin – serkenti a tej termelését s tejmirígy szekréciós sejtjeiben a tejalveólusokban

Placentáris gonadotropin – PMSG –  a vemhes méh nyálkahártyája termeli és a sekundáris sárgatestek kifejlődését szorgalmazza, ily módon a progeszteron hosszútávi termelését biztosítsa, ezzel is elősegítve a vemhesség fentartását

–Nemi hormonok – a gonádok termékei és regulálják a reprodukciós szer vek fejlődését, a nemi ciklust, megtermékenyülést, vemhességet, ellést, nemii visekledést és a nemi jellegzetességek kialakulását – progesztinek, esztrogén és relaksin.

A következő beszámolóban a nemi ciklust tárgyaljuk, melyet a TEHENEK ÖSZTRÁLIS CIKLUSA linken érhetik el.

Tyírití Vladan
2o22 május