A reprodukcióval kapcsolatos beszámolóinkat most a reprodukciós teljesítmények főbb mutatóit részletezzük.
A reprodukciós paraméterek elemzésekor a telepen vezetett evidenció a fő forrás. Az evidenció pontos vezetése és annak tartalma kulcsfontosságú, mert csak a pontosan evidentált adatok alapján tudunk következtetéseket levonni. Ha megvannak a szükséges pontos és részletes adatok akkor könnyen tudunk mérhető célokat kitűzni és stratégiákat alakítani a megvaósításuk érdekében. A célok kitűzése, azok követése és folyamatos fejlesztése és összehasonlítása a többi jobb elésr eredménnyel sokat segít abban, hogy megérthessük melyek a jó eredmények és milyen nehézségekkel állunk szemben a reprodukciós programunk keretében. Egyes mutatók, mint például az éves koncepciós százalék, hasas tehén/üszőkénti sperma fogyasztás, szervíz periódus, ellésközti intervallum, stb., tradicionálisan alkalmazott paraméterek a tehéntelepeken hazánkban. Azonban, ezek a paraméterek alapján csak az elmúlt év adatait és eredményeit tudjuk elemezni. Az aktuális áttekintés érdekében az USA-ban a következő paramétereket, indekszeket követik: PR (pregnancy rate) SR (service rate, a tehenek megtermékenyítési százaléka, valamikor HDR – Heat detection rate, esztrus detekció százalék) CR (conception rate, koncepció százalék), Days to first service (az az első megtermékenyítésig eltelt napok száma az ellést követően). Ezek a paraméterek az ellést követő három hét eredményeit tükrözik (egy esztrális ciklus.
A hasasság százaléka (Pregnancy Rate – PR)
Azok a tehenek melyek a normális ellés utáni várakozási idő elteltével sem hasasodtak, 21 naponként folyatniuk kellene. Ezt tükrözi a PR. Ez valójában azon tehenek százalékát mutatja, melyek hasasak maradtak azon tehenek közül, melyek meg lettek termékenyítve azokkal eggyütt melyek elő vannak látva a megtermékenyítésre (nincsenek előlátva skartnak) a 21 napos ciklusban. Az érték százalékban van kifejezve és a következő képpen lehet kiszámítani:
PR = CR * SR(ili HDR) * 100%
PR – hasassági százalék (Pregnancy Rate) – a hasas tehenek százaléka az össz megtermékenyített tehenekhez és azokhoz képest melyeket meg lehet termékenyíteni a 21 napos periódusban.
CR – koncepciós százalék (Conception Rate) – a hasasan maradt tehenek százaléka az össz megtermékenyített tehénhez képest a 21 napos periódusban.
SR – a megtermékenyített tehenek százaléka (Service Rate) – a megtermékenyített tehenek százaléka az össz tehénhez képest melyeket meg lehetett volna termékenyíteni (21nap).
Példa:
Májusban 1oo tehén volt számon melyeket meg lehet termékenyíteni (nem hasasak és az ellés utáni váró időn kívül állnak), 54 tehén lett megtermékenyítve és ebből 2ö maradt hasas.
CR = 20/54 = 0,37 SR= 54/100 = 0,54 PR = CR*PR*100%=0,37*0,54*100%= 0.1998*100% =19,98%
A hasasság százaléka valójában azt mutatja, hogy a telepen milyen gyorsan hasasodnak a tehenek az ellés után. A 21 napos periódusban a nem hasas tehenek számához viszonyított hasasodott tehenek arányát fejezi ki. Az utóbbi időben a szakemberek előszeretettel használják ezt a mutatót, mert szebben tükrözi a reprodukciós eredményeket mint a régi tradicionális paraméterek (ellés közti idő, szervíz periódus, stb). Van egy lineáris képlet mely segítségével a szervíz periódust PR lehet átalakítani és kifejezni, de ez csak abban az esetben alkalmazható, ha a szervíz periódus számolásakor figyelembe lettek véve azok a tehenek is melyek nem maradtak hasasak a megtermékenyítés után:
PR = 21/(servíz periódus – az ellést követő várakozási napok száma +11) * 100%
Példa: Egy telepen az előlátott várakozási idő ellés után az első megtermékenyítésre 6o nap, a tehenek az ellést követően átlagosan 133 napra maradnak hasasak, tehát a szervíz periódus 133 nap.
PR=21/(133 – 60 + 11) * 100%=21/84 * 100%= 25%
Ezt példa segítségével könnyebb megmagyarázni. Az állatorvosok, farmerok, menedzserek az adatokat az állattenyésztési kalendári év zártával, azaz októberben, elemezik. Ez az előző év oktoberétől a folyó év októberéig jegyzett adatokra vonatkozik. Ekkor végzik el a tradicionális reprodukciós mutatókat (az évi koncepciós százalék, sperma dózis fogyaszás tehenenként/üszőként, szervíz periódus, ellésközti intervallum, stb). Csak ekkor láthatjuk, hogy milyen volt az eltelt év, vagy mit értünk el az előző év novemberében. Viszont ha a PR kalkulációt alkalmazzuk, a reprodukciós eredményekhez sokkal gyorsabban hozzájutunk. Az is megkönnyíti a dolgot, hogy ma már a menedzsment programok is tartalmazzák a lehetőséget és automatikusan számítják a paramétereket.
A táblázatban feltüntetett példa egy terep referens reprodukciós eredményeit ábrázolja, az elvárt eredményekhez képest, az úgy nevezett arany standard. A pirossal jelzett eredmények a nem kielégítő (arany standard értékei alatt levő eredmények) eredményeket ábrázolják, tehát ezen eredmények javításán kell dolgozni.
Táblázat 1. – a telep referens reprodukciós paramétereinek ábrázolása az elvárt eredményekhez képest
A hasassági százalék (PR) és a koncepciós százalék (SC) képezik a reprodukció sikerességének fő mutatóit és ezek eremdényeinek értékét ritkán lehet közvetlenül ellenőrözni. Viszont a reprodukciós protokollokat lehet változtatni és ezzel a paramétereket is, mint például a várakozási periódus (WVP), az első megtermékenyítésig eltelt napoik száma és az esztrusz detekció százaléka (SR, HDR), melyek közvetlenül hatnak a reprodukciós eredményekre, melyeket a PR és a SC értékeinek változásán keresztül érezhetünk.
Várakozási periódus (WVP). A tejtermelő tipusú állományban eleve implementálva van egy bizonyos várakozási idő. Ez az önkéntes várakozási idő egy meghatározott periódus amíg a tehén ellés után semmi féleképpen sem lessz megtermékenyítve. Ennek célja, hogy az ellés után a tehénnek elegendé időt adjunk a kielégítő felépüléshez, a méh involúció rendes lefolyásához (ehhez általában 42 napra van szükség. Az az álláspont van manapság elfogadva, hogy a tehénnek az ellést követően 6o napnyi pihenésre van szüksége. Az arany standard 6o-75 napot látott elő erre az ellést követően. Az ujjabb kutatások eredményei azt sugallják, hogy a még hosszabb várakozási idő, 12o-18o nap, pozitív kihatással van az esztrusz detektálás százalékának valamint a megtermékenyítés sikerességének emelkedése szempontjából, főleg ha magas hozamú tehenekről van szó (4o kg napi tej és azon felül). Tehát a várakozási idő tartama változhat és az alkalmazott reprodukció rendszerétől és metódusától függ. A várakozási idő meszabása és a WVP hosszának megszabásakor az a fontos, hogy milyen gyorsan lehet, ezen idő lejártával, sikeresen megtermékenyíteni a tehenet és megállapítani a hasasságot. Azon telepek melyeknek jó az esztrusz detektálási százaléka vagy a telepek, melyek jól kifejlesztették a megfelelő ormonális protokol alkalmazását, nagyon hasznosan ki tudják használni a hosszabb szervíz periódust. Ellentétben, a telepen melyen a koncepció és az esztrusz detekció nem kielégítő, a hosszabb WVP csak a szervíz periódus hosszabbodását okozza és negatív kiahtással lessz a reprodukciós eredményekre. A „nem hasassan álló“ napok (szervíz periódus napjai) a várakozási idő után drágák, ugyanis a takarmány, munkaerő, tartás költség, állatorvosi költség, sperma ára, stb. magas. Ezek a költségek variálnak 6o és 6oo dinár között naponként, ugyanis függenek a laktációs napok számától, a paritás számától, stb. Ahogyan növekszik a laktációs napok száma és a tehén kora (az ellések avagy a laktációk száma) nővekszenek a költségek is.
Az első megtermékenyítésig eltelt napok száma (Days to First Service, DFS). Az ellés után az első megtermékenyítésig eltelt napok számát ábrázolja. Több tényező hat rá ki. Elsősorban a várakozási idő hossza (WVP), az ellés nehézsége, metabolikus problémák jelenléte a laktáció kezdete körül, a méh involúciójának lefolyása és az esztrus időszerű detektálása. Annak érdekében, hogy a szervíz periódus költségeit csökkentsük, az a célunk, hogy az első megtermékenyítésig elteltnapok száma megközelítse a várakozásperiódus napjait (WVP). A cél, hogy ez a két paraméter között 21 napnyi intervallum legyen. A külső hatások mindezt változtatják, elsősorban a hőstressz sántaság, a végtagok betegségei, túszsúfolt istáló, mind kihatással van az esztrusz detektálásának lehetőségére és annak kifejezettségére. Emiatt nagyon fontos olyan protokolok kialakítása melyel minnél több paramétert vesznek figyelembe és így csökkentik az első megtermékenyítésig eltelt napok számát.
Ösztrusz detekció százalék (Heat detection rate, Service rate). Az 1-es Táblázatot elemezve egyértelmű, hogy a telepen az esztrusz detektálása a fő probléma. A folyatások fele nincs felismerve és a megtermékenyített tehenek 15%-a nem is volt ösztruszban. A folyatás szemmel megfigyelhető és felismerhető. De annak érdekében, hogy a hiba előfordulását csökkentsük, különféle metódusokat alkalmazhatunk, hogy könnyebben felismerjük a folyató egyedeket (megjelölés krétával, flaszter alkalmazása, stb). Azomban vannak modern metódusok is, mint pl. nyakörv, csülökcsat, fülcsipke, stb., melyek segítségével regisztráljuk a az ösztrusz alkalmával megjelent megváltozott viselkedést, mely a folyatásra utal. Mindég törekedni kell azon új módzserek bevezetésére, melyek megkönnyebbítik a folyató egyedek feltárását, ugyanis a helyesen és időben végzett megtermékenyítés mellett ha több folyatást ismerünk fel, több megtermékenyített tehenünk lessz, több hasas tehenünk lessz, rövidebb lessz a szervíz periódus, magasabb hasassági százalékot érünk el és rövidebb lessz az első megtermékenyítésig eltelt idő. A jó reprodukcióe eredmények elérése szempontjából a folyatás felismerése kulcsfontosságú.
Shéma 3. A tehén reprodukciós ciklusa
Erről és az egyéb protokolokról a későbbiekben bővebben tárgyalunk majd.
Tyírity Vladan
2o22 május