{"id":11539,"date":"2020-11-16T13:07:05","date_gmt":"2020-11-16T12:07:05","guid":{"rendered":"https:\/\/semexpkbb.com\/?p=11539"},"modified":"2026-02-21T07:45:57","modified_gmt":"2026-02-21T06:45:57","slug":"a-borju-neme-hatassal-van-a-tejtermelesre","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semexpkbb.com\/hu\/a-borju-neme-hatassal-van-a-tejtermelesre\/","title":{"rendered":"A borj\u00fa neme hat\u00e1ssal van a tejtermel\u00e9sre"},"content":{"rendered":"<p>Azok a tehenek, amelyek n\u0151ivar\u00fa borj\u00fat elltek, lakt\u00e1ci\u00f3juk sor\u00e1n jelent\u0151sen t\u00f6bb tejet adnak \u2013 mutatja Katie Hinde tanulm\u00e1nya, amelyet Barry Bradforddal, Abigail Kennedyvel, John Clayjel \u00e9s a Kansas State University kutat\u00f3ival egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sben v\u00e9geztek.<\/p>\n<p><!--more--><\/p>\n<p>A kutat\u00e1s 1,49 milli\u00f3 holstein teh\u00e9nre terjedt ki, \u00e9s 2,39 milli\u00f3 lakt\u00e1ci\u00f3s termel\u00e9si adatot elemeztek az 1995 \u00e9s 1999 k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szakb\u00f3l. A vizsg\u00e1lat c\u00e9lja annak meghat\u00e1roz\u00e1sa volt, hogy a magzat (borj\u00fa) neme mik\u00e9nt befoly\u00e1solja az anya tejmirigyeinek tejtermel\u0151 k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t a lakt\u00e1ci\u00f3 sor\u00e1n. <strong>Meg\u00e1llap\u00edtott\u00e1k, hogy azok a tehenek, amelyek n\u0151ivar\u00fa borj\u00fat (\u00fcsz\u0151t) elltek, standard lakt\u00e1ci\u00f3ban \u00e1tlagosan 100\u2013150 kg-mal t\u00f6bb tejet termeltek.<\/strong> <strong>A tanulm\u00e1ny szerint ez a t\u00f6bblet legink\u00e1bb az els\u0151 lakt\u00e1ci\u00f3ban volt kifejezett, \u00e9s nem befoly\u00e1solta a tej zs\u00edr- \u00e9s feh\u00e9rjetartalm\u00e1t, vagyis a tej min\u0151s\u00e9g\u00e9t.<\/strong><\/p>\n<p>A jelens\u00e9g m\u00f6g\u00f6tt \u00e1ll\u00f3 biol\u00f3giai mechanizmusok m\u00e9g nem teljesen ismertek. Az eml\u0151rendszer funkcion\u00e1lis fejl\u0151d\u00e9se a vemhess\u00e9g alatt t\u00f6rt\u00e9nik. Felt\u00e9telezhet\u0151, hogy a magzat \u00e9s a placenta \u00e1ltal termelt, az anya v\u00e9rkering\u00e9s\u00e9be jut\u00f3 hormonok \u2013 amelyek a tejmirigy fejl\u0151d\u00e9s\u00e9re hatnak \u2013 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek a h\u00edm \u00e9s a n\u0151ivar\u00fa magzat eset\u00e9ben.<\/p>\n<p>Ugyanakkor a borj\u00fa neme nemcsak a k\u00f6vetkez\u0151 lakt\u00e1ci\u00f3 termel\u00e9s\u00e9re hat. Mivel a tehenek norm\u00e1l k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt gyakran egyszerre vemhesek \u00e9s termelnek tejet, a borj\u00fa neme a jelenlegi lakt\u00e1ci\u00f3 tejtermel\u00e9s\u00e9re is hat\u00e1ssal van. Tov\u00e1bbi kutat\u00e1sok kimutatt\u00e1k, hogy <strong>azok a tehenek, amelyek az els\u0151 \u00e9s a m\u00e1sodik lakt\u00e1ci\u00f3ban is n\u0151ivar\u00fa borj\u00fat elltek, k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 445 kg-mal t\u00f6bb tejet termeltek e k\u00e9t lakt\u00e1ci\u00f3 alatt, mint azok, amelyek k\u00e9tszer bikaborj\u00fat hoztak vil\u00e1gra.<\/strong> A jelens\u00e9g szeml\u00e9ltet\u00e9s\u00e9re a kutat\u00f3k a k\u00f6vetkez\u0151 modellt dolgozt\u00e1k ki:<\/p>\n<p><img fetchpriority=\"high\" decoding=\"async\" class=\"alignnone size-full wp-image-4530\" src=\"https:\/\/semexpkbb.com\/wp-content\/uploads\/2026\/02\/UTICAJ-POLA-TELETA-NA-PROIZVODNJU-MLEKA-U-PRVOJ-LAKTACIJI-grafikon-Copy.jpg\" alt=\"\" width=\"2048\" height=\"1195\" \/><\/p>\n<p><strong>A modell magyar\u00e1zata: A borj\u00fa neme hat\u00e1ssal van a tejtermel\u00e9sre az els\u0151 k\u00e9t lakt\u00e1ci\u00f3 sor\u00e1n<\/strong><\/p>\n<p>Az 1. vemhess\u00e9g alatti borj\u00fanem befoly\u00e1solja a tejtermel\u00e9st az 1. \u00e9s 2. lakt\u00e1ci\u00f3ban a t\u0151gy fejl\u0151d\u00e9s\u00e9re gyakorolt hat\u00e1s miatt az els\u0151 vemhess\u00e9g sor\u00e1n. Mivel a 2. vemhess\u00e9g \u00e1ltal\u00e1ban \u00e1tfed\u00e9sben van az 1. lakt\u00e1ci\u00f3 tejtermel\u00e9s\u00e9vel, a 2. vemhess\u00e9g alatti borj\u00fanem az 1. lakt\u00e1ci\u00f3 tejtermel\u00e9s\u00e9re is hat\u00e1ssal van. <em>(Hinde et al., 2014)<\/em><\/p>\n<p>Mivel az ivarmeghat\u00e1rozott (szex\u00e1lt) sperma haszn\u00e1lat\u00e1val a n\u0151ivar\u00fa borj\u00fa sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek es\u00e9lye k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 50%-r\u00f3l 90%-ra n\u00f6velhet\u0151, ez jelenleg az egyetlen ismert m\u00f3dszer a n\u0151ivar\u00fa ut\u00f3dok \u00e9s \u201en\u0151ivar\u00fa vemhess\u00e9gek\u201d ar\u00e1ny\u00e1nak n\u00f6vel\u00e9s\u00e9re az \u00e1llom\u00e1nyban. <strong>A kutat\u00e1s jelent\u0151s\u00e9ge abban \u00e1ll, hogy r\u00e1vil\u00e1g\u00edt: ennek a technol\u00f3gi\u00e1nak az alkalmaz\u00e1sa milyen m\u00e9rt\u00e9kben j\u00e1rulhat hozz\u00e1 a termel\u00e9si eredm\u00e9nyek jav\u00edt\u00e1s\u00e1hoz, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen, ha a szex\u00e1lt sperm\u00e1t \u00fcsz\u0151k term\u00e9keny\u00edt\u00e9s\u00e9re haszn\u00e1lj\u00e1k.<\/strong> Ebben m\u00e9g nem is vett\u00fck figyelembe a gyorsabb genetikai el\u0151rehalad\u00e1st \u00e9s a n\u0151ivar\u00fa \u00e1llatok szigor\u00fabb, intenz\u00edvebb szelekci\u00f3j\u00e1nak lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, amely e technol\u00f3gia bevezet\u00e9s\u00e9vel egy\u00fctt j\u00e1r. <strong>Ha az els\u0151 lakt\u00e1ci\u00f3 sor\u00e1n el\u00e9rhet\u0151 200\u2013300 kg t\u00f6bblettej \u00f6nmag\u00e1ban nem elegend\u0151 indok arra, hogy az \u00fcsz\u0151t szex\u00e1lt sperm\u00e1val term\u00e9keny\u00edtse, akkor val\u00f3sz\u00edn\u0171leg semmilyen m\u00e1s \u00e9rv nem lesz az.<\/strong><\/p>\n<p>A kutat\u00e1sr\u00f3l b\u0151vebben <a href=\"https:\/\/milkgenomics.org\/article\/fetal-daughters-influence-milk-production-cows\/\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">ITT<\/a> olvashat.<\/p>\n<p>Vladan \u0106iri\u0107<\/p>\n<p>2020. \u00e1prilis<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Azok a tehenek, amelyek n\u0151ivar\u00fa borj\u00fat elltek, lakt\u00e1ci\u00f3juk sor\u00e1n jelent\u0151sen t\u00f6bb tejet adnak \u2013 mutatja Katie Hinde tanulm\u00e1nya, amelyet Barry Bradforddal, Abigail Kennedyvel, John Clayjel \u00e9s a Kansas State University kutat\u00f3ival egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sben v\u00e9geztek.<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":11294,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[32],"tags":[],"class_list":["post-11539","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-a-bikakrol"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semexpkbb.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/11539","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semexpkbb.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semexpkbb.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semexpkbb.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semexpkbb.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=11539"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/semexpkbb.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/11539\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":11540,"href":"https:\/\/semexpkbb.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/11539\/revisions\/11540"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semexpkbb.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/11294"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semexpkbb.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=11539"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semexpkbb.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=11539"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semexpkbb.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=11539"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}